A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi népiskolák az 1700-as évektől az 1950-es évekig

épület helyezkedett el. A főépület volt az egykori kocsma (25,15x10,25 m), ebből bárom tantermet alakítottak ki (7x8,8 m, 8x8,80 m, 5,60x7,61 m). A kocsiállásból és az istállóból 17,50x10 méteres iskolaszolgai lakást építettek. Az iskolaudvar 280, a kert 267 négyszögöl alapterületű volt. Az átalakítás 560 koronába került.

A tanulókat már 1908 szeptemberében beírták, az iskola decemberre el is készült, de a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az állást ekkorra még nem hirdette meg, így a gyerekek otthon ülve várták az évkezdést. 1909 januárjában kiírták a pályázatot két református és egy katolikus vallású tanítói állásra. A több mint 40 pályázó közül a közgyűlés Bajkai Lajost, Vida Teréziát és Fáry Erzsébetet nevezte ki, akik két-két osztályt összevonva tanítottak. Az intézmény állami elemi népiskolaként kezdte meg működését, 1909. február 1-jén három tanteremben, 6 osztállyal.

Az iskola vezetésével a Mária Valéria Elemi Népiskola igazgatóját, Hermán Jánost bízták meg, aki a napi nevelő-oktató munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a gyermeki lelkek megfigyelésére. Kérdéseket állított össze Gyermek megfigyelési jegyzetek címmel.

Sokirányú tevékenységüket bizonyítja az analfabéta-tanfolyam szervezése, a tanítók, diákok, szülők gyűjtési akciói a szegény sorsú tanulók, a szanatóriumok és a szegedi Vakok Intézete javára, az ünnepélyek, kirándulások szervezése. A háború idején könyvet, ruhát, takarót gyűjtöttek, téli ruhadarabokat készítettek a katonák részére. Az 1914—15-ös tanévben az I—II. vegyes osztályt Dohy Margit, a III-IV. vegyes osztályt Szabó Imréné Banga Mária, az V-VI. vegyes osztályt Gregas István vezette.

Kmetykó Pál az 1919-20-as tanévben az V-VI. osztályt tanította, és növendékeivel az iskolatelepen nagyobb mérvű selyemhernyó-tenyésztésbe kezdett. A gyakorlati közgazdasági ismeretek mellett komoly anyagi eredményt, 1.011 korona tiszta hasznot értek el. A teljes összeget a tanulók segélyezésére használták fel.8 Az V-Vl. osztályban tankönyvekkel alig néhány növendék rendelkezett, az iskolai felszerelés - térképek, kísérleti eszközök - nagyon hiányos volt, sok ment tönkre a háború alatt.9

Zoltán Ferenc és Csókán Pál az igazgató felkérésére összeállította azokat a rendelkezéseket, amelyek az általános beiskolázást, a tanulók viselkedését, s az iskolaszolga teendőit szabályozzák. Az általános szabályokat 20 pontban, az erkölcsi rend- és illemszabályokat 25 pontban, az iskolaszolga teen8 Uo. A Központi Áll. El. Népisk. Igazgatótanácsának ír. 249/1920.

9 Uo. 281/1920.

278