A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

TANULMÁNYOK - SZIGETI JÁNOS: A hit. a képzelet és a művészet világa. Veneto. Lombardia és Emilia-Romagna földjén

A ferrarai zsidóságot szoros szálak fűzték a humanizmus és a reneszánsz eszméjéhez. 1871-re megvalósult az olasz nemzeti egység, és

II. Viktor Emánuel király leromboltatta a gettó falait és kapuját. A második világháború pusztításai itt is mély nyomot hagytak, a Soá-ból csak nagyon kevesen térhettek haza, így nem is tudott benépesedni az egykor virágzó hitközség. Ma is látogatható Ferrarában a gazdag belső díszítéssel és kegytárgyakkal ellátott zsidótemplom, a múzeum és a Ghetto területe (Mazzini utca 95.).

Veronában már a korai középkorban éltek zsidók. 950-ben még távozásra kényszerültek. A nagy hispániai exodus után, de leginkább a 16. századi belső migráció során, jelentős számú hitsorsos telepedett le a piazza déllé Erbe közelében, minek következtében növekszik számuk. A veronai hitközség legrégibb okmányai 1499-ből származnak. 1638-ban a velencei szefárd zsidók új hitközséget hoztak létre. 1864-ben kezdődött el templomépítésük.24

A Ghetto, a mai Mazzini és Pellicciai utcák területére szorult, amely egészen 1924-ig, lebontásáig fennállt. A 19. század közepére már teljes egészében polgárjogot nyertek, mintegy beintegrálódtak a város társadalmi, kulturális és gazdasági életébe. 1864-ben 1400 zsidó vallású olasz állampolgár élt a városban.25

Verona egyik legjelentősebb személyisége a magyar származású Ermanno Friedenthal főrabbi volt, aki kiemelkedő munkásságával írta be nevét a hitközség és a város múltjába. Bátaszéken született 1881. március 11-én. Édesapja Friedenthal Rafael, az egykori bonyhádi dájonak, főrabbihelyettesnek, bírónak, Saul rabbinak fia volt, anyja Goitein Verona, a hőgyészi rabbidinasztia leszármazottja, akik közül Bóruch Bendet Goitein (ti839) Keszef Nivchor (Prága 1827-1828. és több kiadás) címen kitűnő munkát írt a talmudi módszertanról. A kecskeméti főreáliskolában végezte középiskolai tanulmányait, majd 1902-ben Firenzébe ment, ahol dr. S. M. Maguiles és dr. Z. P. Chajes tanította a rabbiképzőben, és egyidejűleg az Istituto di Scienze

24 STRAUSZ Adolf: A veneziai zsidók története és a Ghetto = Múlt és Jövő,

1931. ápr. 154-156.

25 Velence és Veneto tartomány. Verona, Padova, Vicenza, a Garda-tó és a Dolomitok. Itáliai tájak. Touring Club Italiano-Merhavia, 2002. 121.

229