A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A képeslevelezőlap-kiadás kezdetei Hódmezővásárhelyen

bejáratánál. Különböző keretdísszel háromféle változatban ismerjük. Az alaplap előfordul más városok, például Kolozsvár esetében is. A kiadó felismerte az Erzsébet-kert (Népkert) hangulatában rejlő lehetőséget. Miközben a napi sajtó visszatérően kifogásolja annak elhanyagolt állapotát19, négy képet is megjelentet róla az említett szobrot, a Vigadót és a Nyári színkört ábrázoló lapjain túl, emellett közreadja a szemkórházi és a Zrínyi utcai sétány, a híressé lett vásár­helyi sétatér képét is. A kiadónak ez ideig 3, az előbbi változatokkal együtt 5 színes lapjáról tudunk. A fekete-fehér fényképezés korában, a fénynyomatok esetében csupán kézzel utánszínezett felvételekről lehe­tett szó, a korai színes képeslapok azonban éppen ennek a kényszer­szülte eljárásnak köszönhetik sajátos varázsukat. A hamvas színezésű ERZSÉBETKERTI RÉSZLET a sétány árnyas fái alatt készült életkép, amelyet a szecesszió hamisítatlan ornamentikáját megjelenítő litogra­fált keret fog közre növényi díszítéssel, csavart vonalvezetéssel, a női szépséget és eleganciát megtestesítő nőalak (Grácia) rajzával. Az Ev. ref. főgymnasium épületét paszpartuban ábrázoló lap csu­pán a kiadó nevében tér el Schwarcz Jenő e tárgyú, Divald Károly monogramjával ellátott kiadványától. Az egyedi rajzolatú - Divald színezett Budapest-sorozatán is használt - betűtípusból szedett „Üd­vözlet Hódmezővásárhelyről !” felirat köszön vissza a Grossmann-cég Nyári színkörről közreadott színes, litografált keretdíszítésü lapjáról és a szokásos városképekkel 1902-ben indított, vélhetően 12 darabból álló, Plohn felvételeire alapozott fekete-fehér sorozatáról is. Az egyik kép még az újpesti öntőműhelyben készült Kallós Ede Kossuth- szobráról, hogy az 1902. március 15-ét követő avatóünnepség felfoko­zott légkörében már kapható legyen. A számítás úgy tűnik bevált, a korszakból talán ez a lap bukkan fel a leggyakrabban. Külön blokkot képeznek Várady Gyula (1866-1929) festőművész, fotográfus és hegedűkészítő hangulatos, a negatívon névjegyével ellá­tott (Várady ph.) és a feliratozásban is levédett (Várady akad. festő tulajdona. - Utánnyomás tilos.) tiszai tájfotói. Ezekből ötféle ismert: Tiszai halászok, Halászkunyhó Körtvélyesnél, Tiszamenti erdő, Ha­lászkunyhó Mártélyon és Tű-farok. A művész 1903. április 26. és 1907 19 Uo. 1902. szept. 7, 1904. márc. 13. stb. 18

Next

/
Thumbnails
Contents