A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
TANULMÁNYOK - KŐSZEG FALVI FERENC: A hódmezővásárhelyi (Csongrád megyei)sajtó reneszánsza az 1970-es évektől
sát. 1996. április 1-jétől a Délmagyarország mutációjának számító szegedi („kék”) Délvilág már nemcsak évfolyamszámozásával vállalja az egykori, vásárhelyi, kommunista lappal való jogfolytonosságot (szellemi rokonságot?), hanem, miután 1996 februárjában bírósági ítéletre hivatkozva elfoglalja a „lila” Délvilág szerkesztőségi helyiségeit, a munkatársaknak öt kivételével fölmond, április 1-jétől alcímében is hirdeti a történelmi eredetet: „Alapítva 1944. október 23-án. ” Ezután az immár színmegjelölés nélküli, „sima” Délvilág, mérsékelt mennyiségű vásárhelyi anyaggal, más sajtó-érdekcsoportba kerülve, de folyamatosan megjelenik. Igaz, az alcímet, csak az évszámot hagyva, megváltoztatták. A kilencvenes években és az ezredforduló körül - a lapindítási kedv tetőzése idején - a nyilvánosság igényével lépett föl az önkormányzat, az olvasókörök, civil szervezetek, de például a kiadók sorába állt az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet is. Az élet más területeire is kitekintő havi Egészségügyi Krónika, kivételesen hosszú ideig, egy teljes évtizedig (1996-2006) élt. A már említett A 7 Napról című hetilap még ennél is hosszabb életű volt, csak 2006-ban szűnt meg, átadván helyét a vállalkozás rádióadójának. Az Ausztráliából hazatért dr. Endrey Antal Nemzeti Újságja a rendszerváltás kezdete óta hirdeti tulajdonosa kereszténydemokrata eszméit. A kilencvenes évek elején alapított négy nyomda, üzeme folyamatos működését elősegítendő, hirdetési, programajánló lapokkal, ingyenes szóróanyagként terjesztett reklámkiadványokkal jelentkezett. Lapot indított Mártély község is. Az önkormányzati kiadványok - a Vásárhelyi Kurír, a Vásárhely, a Vásárhelyi Napló, a Jövőkép, és a Vásárhelyi Polgárok - elsősorban az Európa-parlamenti, az országgyűlési és az önkormányzati választások kampányait szolgálták, miközben természetesen a városvezetés munkájáról is beszámoltak. A különféle periodikák legtöbbje azonban rövid életű, jellemzően egy-két számot megért kiadvány. A civil szervezetek havi lapjának, a Vásárhelyi Krónikának is mindössze tizennégy száma jelent meg. A vállalkozó kiadók nem tudtak kitömi a szándék és lehetőség ellentmondásának ördögi köréből. 183