A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

TANULMÁNYOK - VINCZE GÁBOR: A „kulák", a „reakciós” és a „kommunistázó” - Három vásárhelyi lelkipásztor meghurcolása az ötvenes évek elején

istentiszteleteket21 tart, de Óvári László megyei egyházügyi főelőadó azt gyanította, hogy valójában annak „fedőneve alatt” a Bethánia22 újjászervezése folyik. Erre 1952 tavaszán fölhívta - ahogy jelentéseiben nevezte: a „Szomszéd Cég” - az AVH figyelmét is, amely ekkor már két éve „rajta tartotta figyelő tekintetét” a „reakciós papon”.

Ezek után valószínűleg rendszeresen figyelték minden lépését és alig várták, hogy „fogást” találjanak rajta. 1953 tavaszán eljött a várva-várt idő. A május 17-i országgyűlési „választás” napján abban a tanyai iskolában, ahol korábban - engedéllyel - a vasárnapi istentiszteletek folytak, szavazóhelyiséget rendeztek be. Emiatt az egyik presbiter közeli tanyájában tartották meg az istentiszteletet, ez azonban igencsak fölbőszítette az AVH embereit és Oláh Mihály tanácselnököt, aki roppant durván felelősségre vonta a lelkipásztort. Bár kiderült, hogy nem agitált a szavazáson való részvétel ellen (állítólag még az

21 A házi istentiszteletekkel korábban is baj volt. Seres Béla 1949. március 11-én arról tájékoztatta Révész püspököt, hogy Oláh Mihály polgánnester december 14-én megtiltotta az összes felekezetnek, hogy házaknál tartsanak istentiszteletet, de a rendelet végrehajtását a tiltakozások hatására először elhalasztotta, majd „finomította”. TtREL PH ig. ir. 542/1949.

22 A Bethánia (CE Szövetség) az USA-ból származó, a 20. század elején Magyarországon is elterjedő lelki-megújulási mozgalom volt a refonnátus egyházon belül. Az 1903-ban alapított Bethánia Egylet a CE-mozgalomra jellemző módszereket (evangelizációk, csendesnapok, bibliaórák, személyes lelkigondozás stb.) kívánta meghonosítani. „Ébredési gócok” föleg az ország keleti és déli részében (egyebek mellett Békés és Csongrád megyében) voltak. 1945 után néhány évig zavartalanul működhettek, de 1950-ben feloszlatták az egyesületet, a mozgalom hívei a „föld alá” kényszerültek. Mivel az 1945 utáni története még megírásra vár, nehéz eldönteni, hogy az ötvenes években a „bethánista” egyfajta „politikai szitokszó” volt-e, vagy a megvádolt lelkésznek ténylegesen volt valami köze a Bethániához. Mindenesetre feltűnő, hogy azokat a lelkipásztorokat, akiket elüldöztek a városból, szinte kivétel nélkül „lebethánistázták”. Ettől függetlenül valószínű, hogy több híve volt a mozgalomnak Vásárhelyen is. A „betánista szekta” - ahogy Jákriné fogalmaz 1951 nyarán - „határozott tonnában működik” többek között Vásárhelyen is, és „aktíva hálózat van kiépítve”. CSML MDP Arch. A klerikális reakció tevékenységére vonatkozó iratok, jelentések, bejelentések, levelek, 1948. máj. 12.-1956. máj. 4. (a továbbiakban: KI. r. ir.), 1096.

154