A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)

TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A képeslevelezőlap-kiadás kezdetei Hódmezővásárhelyen

fénynyomás. Legelső képeslapunk elrendezésében pontosan követi a hagyományos mintát, azonban se nem litográfia, se nem fénynyomat, hanem rácshálózat (raszter) segítségével, a fényképfelvétel pontokra bontásával készült úgynevezett autotípia. Feliratozása a szokásos módon (a képoldal bal szélén, függőlegesen elhelyezve) a megrendelő kiadót nevezte meg, míg az előállító nyomdát nem. Ismert, hogy az európai képeslapgyártást az 1910-es évek közepéig a kor csúcstechnológiáját képviselő német nyomdaipar uralta, ugyanakkor a hazai piacon osztrák kiadók is jelen voltak. A legtöbb korai lapunk feliratában megfigyelhető ékezethibák (pl. „Flodmezö...”) a külföldi eredetre utalnak. A hazai ipar pártolását hirdető korszellem mellett a hagyományosan függetlenségi és 48-as szellemiségű Vásárhelyen ezzel nem is lehetett ildomos hivalkodni. Egyik napilapunk példaként állította a kereskedők elé az itteni nyomda- és kiadó részvénytársaságot, amiért egy bécsi cég hozzá megküldött, „Varsahey”-re címzett ajánlatát „Nix dájcs” válasszal küldte vissza.5

Legelső lapunk virágmotívumokkal díszített képoldala fényes felületű, hófehér alapon zöldesszürke nyomattal. Ugyanez a raszteres megoldás köszön vissza további három korai vásárhelyi lapról is, ezek legkorábbi ismert felhasználása 1899 decembere. Felső részükön 2-2 kép látható díszítés nélkül, kékes árnyalatban, a kiadó feltüntetése nélkül. Valószínűsíthető, hogy az előbbi nyomdában készültek a korábbi megrendelés kapcsán, vagy egy további kezdeményezésre Plohn József felvételeinek a felhasználásával.

Grossmann Benedek (1860-1900) Budapesten született, Grossmann Ármin szűcsmester gyennekeként. Politechnikumi tanulmányait félbehagyva elvégezte a bécsi színiakadémiát, majd egy német társulattal szép sikereket ért el Berlinben, Münchenben és Frankfurtban. 1892-ben megnősült és a színészi pályával egy időre szakítva, tíz évvel fiatalabb feleségével, a stuttgarti születésű Levistein Matild- dal Orosházán telepedett le. 1896-ban, amikor ott középső gyermekük megszületett, az apa foglalkozása az anyakönyvi bejegyzés szerint „magyar színész”, a szülők római katolikus vallásúak. A család három év elteltével Vásárhelyre költözött, és 1897. április elején átvette

5 Uo. 1900. márc. 29.

13