A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2007 (Hódmezővásárhely, 2008)
TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Egy papírgyár, amely soha nem üzemelt
zetéül a malomtelepet ajánlotta fel minden tartozékával Az Iparügyi Minisztérium csupán erkölcsi támogatást tudott adni, anyagit nem, annak ellenére, hogy a malomvállalat a helyi kommunista, szociáldemokrata és a nemzeti parasztpárt támogató levelét is mellékelte.9 10 Michalik Károly - akit 1943. november 26-tól havi 400 pengő + 240 pengő drágasági pótlékkal, mint tisztviselőt alkalmazott a malom - 1946-ban kérte az igazgatóságot, hogy a cég 11.500 forintért vegye meg szabadalmát. Kérelmét Nagy József, a vállalat vezetője támogatta, mivel egy bulgáriai érdekcsoport intenzív érdeklődést mutatott Michalik találmánya iránt. Parázs vita után az ÜB hozzájárult a 11.500 forint kifizetéséhez és a szabadalom eladásához is. Az 1947. július 28-i közgyűlésen személyeskedésig fajuló vita kerekedett a részvények 51%-át birtokló Bauer-részvényesek és a 49%- ot bíró Tóth Ferenc-részvényesek között, ugyanis a Tóth Ferenc és Tsai Műmalom Rt. képviselője azzal vádolta a Bauer-részvényeseket, hogy a malom leállását szorgalmazzák a minisztériumban. Egy év elteltével a Gazdák Mümalmának adósságállománya meghaladta a 150.000 forintot, működése teljesen ellehetetlenült. A malom élére kinevezett „régi-új” vállalatvezető a város polgánnesterétől azt a tájékoztatást kapta a Gazdák Műmalma jövőjét illetően, hogy „szívesen vennék ha a malom épületében egy textilüzem vagy ruhagyár működne”. A helyi újság 1948-ban ismét foglalkozott a papírgyár ügyével. A cikk írója szerint „a mezőgazdasági munkanélküliség megszüntetésének fontos eszköze a vidék iparosítása”, ezért érthetetlen számára, hogy az „1943-ban megvásárolt papírgyár gépei, melyek jelenleg egy raktárban rozsdásodnak, miért nem állnak a többlettermelés szolgálatában?” Végül arra a megállapításra jutott, hogy mindennek oka a papírkartell, melynek egyedüli érdeke „félretenni a vásárhelyi papír- gyár ügyet . Egy másik helyi lap sürgette a raktárban heverő gépek üzembe állítását, amelyből - amellett, hogy azonnal 40-50 főnek biztosítana munkát - „nagymennyiségű műtrágya is keletkezne, mint mellékter9 Uo. Gazdák Míímahna Rt. levele az Iparügyi Miniszternek, 1945. 10 Vásárhely Népe, 1948. jan. 3. 130
