A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
TANULMÁNYOK - BALOG GABOR: A városi jog megszerzése, a rendezett tanács bevezetése Hódmezővásárhelyen, 1848-1849. április
léseken tájékoztatták a lakosokat a forradalom nyomán életbelépett változásokról, az országgyűlési képviselő- és rendezett tanácsi választások előkészületeiről, felolvasták és megmagyarázták a törvényeket, rendeleteket.10 Gaál Dániel szerint azokon a népgyűléseken, amelyeken választásokra került sor, „a vagyontalanok, éretlen korúak, sőt sokszor idegenek is kiabáltak.”11 Kétségtelen ugyan, hogy az évente megtartott tisztújításokon jóval többen vettek részt, mint a népgyüléseken általában, az úrbéri rendelet, majd az 1836:IX. te. 1. §-a azonban egyes községek (a törvény nem volt teljesen egyértelmű) elöljáróinak választását akként szabályozta, hogy abba kizárólag csak a település területén valamilyen ingatlannal bíró helybeli lakosoknak engedett aktív beleszólást. A 19. század közepére sajnos kialakult a nincstelenek azon nagyszámú tömege, kik a közügyek vitelében vagy már nem is akartak, vagy pedig saját létfenntartásuk céljából végzett elfoglaltságaik miatt nem is tudtak részt venni. A választásoknál a népgyülé- sek szabályozatlansága miatt néha talán megjelenhettek, kiabálhattak, ám ha szavazásra került sor, őket minden bizonnyal figyelmen kívül hagyták. A népgyüléseken az ott feltűnt tehetségesebb, vagyonosabb polgároké volt a döntő szó. Ok éreztek magukban elég elhivatottságot, hogy a politikai közösség ügyeivel foglalkozzanak, és ők rendelkeztek az ehhez szükséges tekintéllyel. A népgyűlések méretét és összetételét nehéz teljes bizonyossággal meghatározni, annyi azonban biztosan kijelenthető, hogy azokon aktívan csak a Vásárhelyen letelepedett, nagykorú és némi vagyonnal rendelkező férfiak vehettek részt. A gyakorlatban népnek is csak őket tekintették. A polgári forradalom és szabadságharc idején több népgyűlést hívtak össze, köztük három olyan található, mely a rendezett tanács megszervezésével foglalkozik, amelyet jegyzőkönyveztek, és amelynek jegyzőkönyve fenn is maradt (1849 januárjától március lóig ugyanis nincsenek jegyzőkönyveink). A népgyülési jegyzőkönyvek a megjelent tanácstagok és megyei tisztviselők neveinek megemlítése 10 Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára (a továbbiakban CSML HL) Népgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban Népgy. jkv.), 1847-1848. 11 CSML HL Tanácsülési jegyzőkönyv (a továbbiakban Tan. jkv.), 1849. márc. 23. 45