A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: „Nem érdemes termelni, mert úgyis elvöszik”. Beszolgáltatás 1945 és 1956 között
FÖLD VÁRI LÁSZLÓ „NEM ÉRDEMES TERMELNI, MERT ÚGYIS ELVÖSZIK” Beszolgáltatás 1945 és 1956 között Előzmények A második világháború idején, 1940-ben törvényben szabályozták a kenyérgabona nyilvántartási rendszerét, szállítási és forgalmazási rendjét. A felvásárlás egy zárt rendszeren belül történt, a malmok mellett kijelölték a kereskedőket is. Az előírások megszegőire szigorú büntetéseket szabtak ki. 1941-ben előírták a kukorica és a burgonya bejelentési kötelezettségét is. A Bárdossy-kormány 4500/1941. MT sz. rendelete a gabona csép- lésének, a terméseredmények összesítésének, forgalmazásának, gazdasági és haszonbér-kifizetésének céljából visszatartható termény meny- nyiségének előírásait tartalmazta. A húsellátás biztosítására sertést csak országos, havi és heti állatvásárokon engedélyeztek árusítani. A rendelet minden levágott sertés után 3 kg kötelező zsírbeszolgáltatást írt elő, és a háztartásokban felhasználható zsír mennyiségét fejenként 11 kg-ban szabta meg. A Kállay-kormány 1942. november 2-án kiadott rendelete életre hívta a beszolgáltatás intézményét. „A közellátás biztosítása érdekében 1943-as évben a termésből a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után 10 kg (egy kh után legfeljebb 20 kg) kenyérgabonát kell beszolgáltatni...” Három hónap elteltével a beszolgáltatandó mennyiséget felemelték. A beszolgáltatási kötelezettséget szabályozó 102.800/1943. KM rendelet intézkedett az ún. gazdakönyv kiadásáról is, amely tartalmazta a gazdaság minden adatát, összes aranykorona-kimutatását, a beszolgáltatandó terménymennyiség búzaegységben való megállapítását. 153
