A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
TANULMÁNYOK - BALOG GABOR: A városi jog megszerzése, a rendezett tanács bevezetése Hódmezővásárhelyen, 1848-1849. április
lyébe csak egy félezer fős választópolgári közösség, a népgyüléseken (egy adott időpontban) ügyekben döntő, véleményt nyilvánító, nagyjából 500 ember helyébe pedig 168 képviselő került. A polgárok részvételi lehetősége nagyban csökkent. A városi törvényben lévő választójogot a szabad királyi városok lakosainak vagyoni, foglalkozási összetételére alkották (ennek köszönhetően ott éppen nőtt a jogosultak száma). Ezt azonban - változtatás nélkül - a rendezett tanácsot nyert eddigi mezővárosoknak is alkalmazniuk kellett - figyelmen kívül hagyva, hogy ezekben a lakosság nagy többsége mezőgazdasági foglalkozású volt. Vásárhelyen ez igen visszás helyzetet szült, ugyanis míg a kereskedők és iparosok döntő mértékben részt vehettek a választásokon, addig a gazdálkodók közül csak valóban a leggazdagabbak (a földbirtokosok); nemcsak a szegényparasztság, de a középréteg is jogosulatlannak minősült. Helyhatósági választójoggal azok a gazdák rendelkeztek, akik vagy 1000 ft értékű földdel bírtak, vagy évi 600 ft biztos jövedelmük volt (kb. 110 hold hozott ekkora jövedelmet). Az elégedetlenségeket az is jelzi, hogy az országgyűlési választások során - Csongrád megye választókerületei közül - egyedül itt tettek észrevételeket egyeseknek a választói összeírásba való bejegyzése ellen. (Két kereskedő, egy „czéhbeli”, egy „gyulai fi” és egy „vád alatt álló” ellen nyújtottak be ilyen folyamodásokat.)89 A 23-ai tanácsülésen - a választásokból kizártak „megnyugtatása végett” - a választási elnök felszólította a megjelenteket, értesítsék a lakosságot arról, hogy „a volt népgyüléseknél sokkal czélszerübbek lesznek ezután minden gyűlések, mert... most a törvény értelmébe a vagyonosak összeíratván, ezek jobban képviselendik a városi egész közönség érdekét”. Ezen kívül, mivel „a lakosok nagyobb része az alakítandó rendezett tanács hivatalokról igen csekély felfogással bír”, ismertessék meg őket az új „polgármesteri és bírói hivatalok”-ról is.90 24-én elutasították Papy Sámuelnek „a választók sorábóli kimaradása iránti” panaszát, a helyi tanároknak viszont - kik a megkívánt 80 pengőforint házbért nem fizettek, de „az eklézsiák által oly lakókkal 89 Uo. 90 CSML HL Tan. jkv. 1849. márc. 23. 75
