A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

ADATTÁR - MAKÓ IMRE: Az 1944 őszén Hódmezővásárhelyen hősi halált halt és eltemetett honvédek

Legújabb ismereteink szerint az 1944. szeptember-októberi harcokban Vásárhelyen 105, személyében azonosított magyar katona lelte halálát, vagy lelt itt végső nyugvóhelyre. Átlagéletkoruk a vásárhelyi őrszázad idősebb áldozataival sem érte el a 30 évet. A hősi halottak az ország legkülönbözőbb területeit képviselték. Legtöbbjük a 23. tartalék hadosztály eredeti kiegészítési területéből, s különösen nyugat-dunántúli feltöltéséből adódóan a dunántúli (Zala, Vas, Veszprém stb.), majd az északkelet-magyarországi, felvidéki, kárpátaljai vármegyék (Abaúj-Toma, Szabolcs, Zemplén, Máramaros stb.) fiai közül kerültek ki. Az alakulatok közül az 51., az 54. és az 5. gyalogezred zászlóaljai, valamint a vásárhelyi őrszázad (ez 11, köztük 8 helybeli halottal) hozta a legnagyobb áldozatot. Elhalálozásuk helyéül a HM nyilvántartása 37 esetben Földeákot, 3 esetben pedig Makót adja meg, a front állása miatt azonban Vásárhelyen tudták eltemetni őket. (Földeák község határában ugyanakkor 15 ismert és 11 ismeretlen honvédet temettek el ideiglenesen.)

Az ismert időben történt haláleseteknek több mint a fele (96-ból 50) szeptember 28. és október 2. közé esett, a Makó visszafoglalásáért erőltetett támadás idejére. Halmágyi Pál kutatásaiból ismert, hogy szeptember 30-án a Makót aznap 4—5 kilométerre megközelítő 51/III. zászlóalj a Földeák- Óföldeák közötti területre vonult vissza. Bal szárnyukon ezredük Földeákot visszafoglaló I. zászlóalja volt állásban, jobbra pedig a II. zászlóalj, amely a Leiénél álló 42. gyalogezredhez csatlakozott. Az első szovjet betöréskor, szeptember 24-26. napjain 13 honvéd esett el, október 7-8-ról 14, a rákövetkező napról pedig további 2 haláleset ismert. Az ekkor elesettek számát azonban lényegesen emelhetik a gyors visszavonuláskor hátrahagyott, és később nagyobb részt ismeretlenül eltemetett honvédek. Az itteni Erzsébet közkórházba 1944. szeptember 25-től október 7-ével bezárólag 102 sebesült honvédet vettek fel. Szeptember 25—27-én 10 főt, egy kivétellel az 54/III. zászlóaljtól, szeptember 29-30-án és október 1. napján összesen 46 főt, meghatározóan a 42. és az 51. gyalogezredek zászlóaljaiból, végül egyedül október 7-én 31 honvédet, legnagyobb számban az 54. gyalogezredből, azt követően a 42. gyalogezredből és a 201. önálló zászlóaljból.

A vásárhelyi magyar háborús sírokról 1948-ban összeállított kimutatás 42 ismeretlen hősi halottat is tartalmaz, ugyanakkor nem szerepel benne 27 honvéd, akiknek eltemetési helye a HM nyilvántartásában ugyancsak Hódmezővásárhely. (Nevük az adattárban dőlt betűvel szerepel.) Magyarázatul szolgálhat, hogy bár az alakulatok rendszeresen lejelentették veszteségeiket, a helyi hatóságok nem lehettek mindig képesek azonosítani az elesetteket. Az eltemetést általában a tábori lelkészek végezték, akik csak átvonulóban érintették a várost, és feljegyzéseiket sem közölhették az anyakönyvi hivatalokkal, a hozzátartozók utóbb is csak a HM igazolása alapján kérhették halottjuk anya345