A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - BARACS RÓBERT: A reformáció Hódmezővásárhelyen

A két irányzat közötti vita legfőbb kérdése az Úrvacsora kérdése körül összpontosult, az unitárius irány legfőbb képviselője Dávid Ferenc volt.

Vásárhely és vidéke ez idő tájt a gyulai vár felsősége alá tartozott. Ekkor foglalták el a gyulai várat a törökök, így Vásárhely török kézre került, ami érdekes módon megmentette az 1552-es, illetve 1566-os hadjárat pusztításától. A törököknek ugyanis érdekük volt, hogy minél több adót hajtsanak be. Ha az adót megkapták, akkor a lakosság szellemi és közművelődési ügyeivel nem törődtek, ennek következtében a város vallási és egyházi kérdésekben önálló és szabad volt. Valószínű, hogy a vásárhelyi lelkész is részt vett az 1567-es zsinaton, hiszen határozatait a makai esperesség is elfogadta, amelyhez a körös-marosközi egyházak, így Vásárhely is tartozott. Az 1569-i váradi zsinaton már név szerint találkozhatunk Egei Benedek vásárhelyi lelkésszel.

Az unitáriusok22 János Zsigmond és papjuk, Dávid Ferenc pártfogásának köszönhetően nemcsak Erdélyben, hanem az Alföldön: Debrecenben, Békésen, Makón, Temesváron és Vásárhelyen is megvetették lábukat, és nagy népszerűségre tettek szert. A két felekezet tagjai szükségszerűen szembefordultak egymással, s nézeteiket nyilvános hitvitákon prezentálták. Legjelentősebb ilyen alkalomnak a váradi hitvita (1569) bizonyult, amelyet - a siker érdekében - maga János Zsigmond hívott össze. Ezen, Méliusz Juhász Péter értékeléseivel ellentétben, az unitáriusok „győztek”, és eredményeképp a marosvásárhelyi gyűlés teljes vallásszabadságot adott nekik, az Alföldön Temesvár központtal Kárádó Pál irányítása alatt egész püspökséget állítottak maguknak.23

Az alföldi unitáriusság terjeszkedésében János Zsigmondnak nagy szerepe volt. Ennek ellenére nem valószínű, hogy városunkban - akár egy kis időre is - túlsúlyba kerültek volna.24 Ezt támasztja alá az a tény is, hogy 1570-től az unitárius vallás országos viszonylatban gyengült, hiszen a katolikus hit védelmezői (Habsburg Miksa, Habsburg Rudolf, Báthori fejedelmek) felkarolták a harcos jezsuitákat, a

22 Az unitáriusokat tévesen szokták antitrinitáriusnak is hívni, holott az antitrinitárius Szentháromság-tagadót jelent.

23 SZEREMLEI Sámuel i. m. 1. köt. 60.

24 Uo. 61.

32