A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)
TANULMÁNYOK - BARACS RÓBERT: A reformáció Hódmezővásárhelyen
BARACS RÓBERT A REFORMÁCIÓ HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A reformáció terjedése városunkban Vásárhely (Hódvásárhely, Mező vásárhely, Makóvásárhely, Hódmezővásárhely) középkori falu, majd város, belterületét nézve a Hód tavának keleti, később nyugati partján telepítve. Külterületét nézve pedig kisebb-nagyobb rétek, rétségek és rengeteg nádasok által szaggatott, földhátak és halmok által élénkített termékeny síkságon fekszik. A falu, majd város urai voltak: Pósafia Nándor, a Héderváriak, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Dóéi Péter (16. sz.), Csalai Móré Péter, Csáki Demeter, Sulyok Ferenc, Pestyéni Gergely, Pestyéni András, Révai Ferenc és István, a Losoncziak, Zay Ferenc, Liszti János, Viczmándi Mátyás, Sulyok Ferenc és Bálint, Balassi Pál, Nyári Pálné Váradi Katalin. Ezután a török uralom következett, s a Habsburgok a későbbiekben adták a várost Lugosi Borbála, Bercsényi Imre, Bercsényi Miklós, Schlik Lipót császári tábornok (1701) és Károlyi Sándor (1722) kezére.1 A reformáció terjedését hazánkban, így Hódmezővásárhelyen is nagyban segítette, hogy a reformáció jelszavai és tanai a királyi udvarban, és azon keresztül kezdtek terjedni, II. Lajos és felesége, Habsburg Mária német udvamépe közvetítésével.2 Az Alföldről és vidékünkről mind a bécsi, mind a krakkói egyetemnek szép számmal akadtak hallgatói, a legtöbb tanulót Szeged adta. 1522-től a wittenbergi egyetemen tanultak teológiát a környékbeli iljak. 1538 és 1598 között Szegedről 13 diák, míg Vásárhelyről 3 diák látogatta az egyetemet. Szintén jelentős ok, hogy városunk és a határbeli helységek lelkészeit nem kötelezte a katolikus szertartások megtartására Brandenburgi György őrgróf, sőt már a mohácsi vész előtt kijelentette, hogy a Szentszékkel és a kánonjoggal is szakítsanak.3 1 SZEREMLEI Sámuel: A Hódmezővásárhelyi Református Egyház története. 2. köt. Hódmezővásárhely, 1927. 2 SZEREMLEI Sámuel i. m. 1. köt. 22. 3 Uo. 24. 25
