A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

IN MEMORIAM - LABÁDI LAJOS: Egy barátunk elment. Rózsa Gábor (1944-2006)

irigyeik, piszkálódók, gonoszkodók, akik hol nyíltan, hogy alattomban áskálódtak a „gyüttmöntek” ellen. Ez fájt nekik, joggal. Mi azzal vigasztaltuk őket, hogy akárki akármit mond, hosszú évtizedek után Ti mutattátok fel a szentesieknek Szentes valódi értékeit! És ez teljes mértékben megfelelt a valóságnak!

Gábor első komoly, hiánypótló szakmai munkája a Csongrád megyei közgyűjteményekben (múzeumok, levéltárak) található korai kéziratos térképek számbavétele és darabszintü leírása volt. Majd következtek a szomszédos megyék térképeinek leírásai, ill. mikrofilmezése. Ez sok-sok ezer térképszelvény elemzését jelentette, mérnöki szakértelemmel és precizitással leírva. (Bölcsészi diplomával ez nem ment volna!) Ha mást nem csinált volna, már ezzel maradandót alkotott! Utóbb hasonló munkát végzett a régi tervdokumentációk leírásával.

Persze nem érte be a térképek leírásával. A legrégebbi, legszebb kéziratos térképekről (Gibba Antal, Vertics József, Schéner György abroszairól) érdekfeszítő előadásokat tartott, ragyogó stílusban. Előadásainak anyagát többnyire írásban is publikálta. A „térképészet” mellett egyre inkább beleásta magát Szentes és a környékbeli települések helytörténetébe. Különösen izgatták a helyben alkotó tehetséges képzőművészek, akik az évtizedek során feledésbe merültek, így: Drahos István grafikusművész, Jakó Géza keramikus, Koncz Antal szobrászművész, Nagy Árpád grafikusművész... stb. Korszakos előadást tartott Koszta kisajátítása címen, több száz diával illusztrálva állításait. Látványos kiállítást rendezett Hegedűs Lászlónak, ifj. Kiss Bálintnak, Miháltz Pálnak, Csúcs Ferencnek... és hosszan folytathatnám a sort. Itt kell említést tenni videós-interjúiról a még élő helyi kortársmüvészekkel. A városban alkotó festőket, szobrászokat, fafaragókat, iparművészeket... felkereste műtermeikben, és többórás riportokat készített velük. 1986-1996 között közel 80 szalagnyi felvételt készített, kb. 200 órányi műsoridővel. A felvételen szereplők többsége azóta elhunyt, tehát pótolhatatlan képi- és hangzógyüjteményről van szó.

Amint utaltam rá, több közös (múzeum-levéltár) kiállítást rendeztünk, amelyek mindig nagy sikert arattak. Ezek közül a legemlékezetesebbek: Szentes város XIX. századi geometrái (1988), Széche255