A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - SZENTI TIBOR: Hunyadi János vásárhelyi kapcsolata

István megjegyezte: „Hunyadi - már mint kormányzó - katonai szervezkedései közepette ezután is többször megfordult Szegeden, így 1446. augusztus 23. és 30. között, 1447 augusztusában, 1448 tavaszán.”15

Ebből a korból való V. László királynak Hunyadi Jánosról szóló írásbeli értékelése. A latin szöveg magyar fordításából rövid részletet idézünk: „Gondolóra vévén őszintén kedvelt hívünket, a tekintetes és nagyságos Hunyadi Jánosnak [...] dicséretes hűségét, nagyszerű vitézségét, sok rendbeli és hősies szolgálatait, aki nemcsak tökéletes hűségével tűnt ki mások felett, hanem hathatós vitézségével egész a mi korunkig nagylelkű fenntartója és oszlopa volt királyi trónunknak és méltóságunknak s ennek az országnak.”16

1455-ben Európa előtt világossá vált, hogy a török hódítás már Nyugatot is veszélyezteti. Ez a „művelt” Nyugat azonban már akkor sem volt hajlandó mozgolódni, amikor az oszmán sereg a Balkán után a Kárpát-medencét fenyegette. Hunyadinak külföldről egyetlen igazi segítőtársa volt, III. Calixtus pápa, aki keresztes hadjáratot hirdetett. Hunyadi 1455 májusában Győrből Szegedre érkezett, és kiterjedt birtokán kezdte a felkelőket szervezni. Saját költségén tízezer embert szerelt föl. Kapisztrán János ferences szerzetes a pápa szolgálatában, szeptemberben még eretnektérítésre érkezett Szegedre, de ekkor már Hunyadi Brassóban járt, ezért nem találkoztak.17

A tél nem kedvezett az akkori hadműveleteknek. 1456. január második felében Kapisztrán János ismét megjelent. Teke Zsuzsa szerint április második felében Budáról jött a déli megyékbe. Elsősorban Szegedre érkezett, ahol az itt megtelepedett ferencesek segítették. A pap és tanácsadó környezete már jól érzékelte, hogy az eretneküldözésnél fontosabb egyházi és világi föladata lesz.

15 Uo. 439.

16SZEREMLEI 1901. 157.

17 PETROVICS István i. m. 441.

19