A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - KONCZ SÁNDOR: Új iskolák létesítése és az épületek karbantartása Hódmezővásárhely külterületén, 1919-1949

„sárkovács” fogja felépíteni, az újabb építésű iskoláknál - ahol a boglyakemence csak nagy munkával és költséggel lenne elkészíthető - más megoldást kell a jövő évi téli tanítás biztosítására találni.71

1922 decemberében jelentették a tanfelügyelőségnek, hogy a téli szünet után a tanítás megkezdése a legtöbb iskolában tavaszra marad, mert egy-egy iskola csupán 10 mázsa tűzifát kapott, amely a legtöbb helyen már elfogyott és újabb tüzelő kiutalásában nem lehet bízni. A szülők áldozatkészségére sem lehet számítani, mert azok a legtöbb helyen maguk is szegények, és még ruházni sem tudják gyermekeiket.

1923 februárjában az iskoláknak kiutalt fa elfogyott. A külterületi tanítók ülésén úgy döntöttek, hogy a szülőket kérik fel, hogy tehetségükhöz mérten az iskolát tüzelőanyaggal segítsék. így heti két- három nap tanítás tartható. Eközben a szülőktől több panasz érkezett, hogy a tanítók az iskola fáját saját céljukra használták fel. A külterületi iskolák igazgatója felszólította a tanítókat, hogy ettől óvakodjanak, s az iskola fáját csakis a célnak megfelelően, az iskola fűtésére hasznosítsák. További probléma volt, hogy a városi hatóság által kiutalt tűzifát a város nem szállította ki, ezért a tanítókra az a feladat hárult, hogy a kiszállításra a szülőket kérjék fel, holott azt a szülők nem szívesen vállalták. Március elején értesítették a tanítókat, hogy az iskolák fűtésére fa érkezett, így ahol még szükség van rá, küldjenek érte. A következő évektől rendeződött a helyzet.72

Az iskolák fásítása már 1897-től fontos volt, erre mindig nagy gondot fordítottak. A tanyai iskolák igazgatósága rendszeresen jelentést kért arról, hogy milyen és hány darab gyümölcsfa szükséges egy- egy iskolához. Feltűnő, hogy rendszeresen nagy számok szerepelnek ezekben az összesítésekben, iskolánként 35—40 facsemetét kértek. Az igényeknél lényegesen kevesebbet kaptak, de valószínűleg a nem megfelelő körülmények, például a talajvíz miatt kipusztultak a kiültetett csemeték, ezért kellett a tanítóknak újra és újra csemetéket kérni.73

1932 szeptemberében miniszteri rendelet alapján intézkedtek a tanyai iskolák fásításáról. A külterületi iskolák igazgatósága felmérte az

71 CSML HL Külter. isk. ir. 164/1920. (VI. 20.), 8/1920. (I. 2.), 154/1920. (VI. 16.)

72 A tűzifa minősége is olyan gyenge, hogy azzal nem lehet egy tantermet felfüteni. CSML HL Külter. isk. ir. 208/1922. (XII. 16.), 22/1923. (II. L), 36/1923.(111. 1.)

73 Uo. 188/1930. II. (XI. 10.), 57/1944. II. (III. 9.)

147