A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - KONCZ SÁNDOR: Új iskolák létesítése és az épületek karbantartása Hódmezővásárhely külterületén, 1919-1949

elhatározta, hogy a törvényhatósági közgyűléshez előterjesztéssel él a földterület elfogadásának, és az iskola létesítésének kimondására.37

Az iskola szervezését egy év múlva rendeletileg állították le. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1927. márciusban kimondta, hogy ezen a határrészen nem indokolt iskolát állítani, a 3 kilométeres körzeten belül a tankötelesek kívánt létszáma nem lesz meg.38

1936 áprilisában a paléi nyomás egy részén, valamint Darvas- és Kenyerehát-dűlőben lakók gyermekeik részére a tiszai úton egy új iskola építését kérték a város elöljáróságától. A külterületi iskolák igazgatósága a kérelmet jogosnak találta, miután a legközelebbi iskola tőlük 5 km távolságra van, és a rossz utakon nem tudják a gyermekeiket iskolába járatni. A gyermekek létszáma 43 mindennapos és 10 ismétlős volt. Mindannyian olyan tanyában laktak, amely 3 km-nél nagyobb távolságra volt a várostól, vagy a bodzásparti és a mártélyi iskolától. Az iskola számára két helyen ajánlottak fel telket, mindkettőt díjmentesen. Szűcs János az ún. Boldogasszony-halmot bocsátotta volna rendelkezésre, míg közösen ajánlott fel 1200 négyszögöl földet Dómján János és Gulyás Kis Sámuel. A helyszíni szemle során mindkettőt alkalmasnak találták az iskola elhelyezésére. Az iskola ideiglenes elhelyezésére a körtvélyesi csárdát ajánlották, hogy a tanítás az 1936/37. tanévvel megindulhasson.39

1937 februárjában ismét összeírták a tanköteleseket, amely listát az építési államsegélyhez mellékeltek. Ekkor 46 tanulót írtak össze, közülük 13 a bodzásparti, 15 a mártélyi iskolába járt, valamint volt az iskolalátogatás alól felmentett 6 tanuló, akik a tanintézettől nagy távolságra laktak. 1938-ban év végére felépült a paléi iskola. A tanítót már június 16-án kinevezte a minisztérium, akinek december 16-án adták át az iskolát, de a tanítást nem lehetett megkezdeni, mert az iskola nem volt fűthető. Kályha sem a tanteremben, sem a tanítói la37 A terület pontos megjelölése nagyon nehéz, mert az iratokban a helyrajzi szám nem szerepel; továbbá a hatámév sem megbízható, mert volt Darvas- és Darvasszék-dűlő, de Darvasszél-dűlő nem létezett. CSML HL Külter. isk. ir. 7/1926. (III. 3.)

38 Uo. 67/1927.1. (III. 18.)

39 A felajánlók közül Szűcs János Ta. 2526. sz. alatt lakott, és valószínűleg azonos azzal, aki 1926-ban ajánlott földet iskola létesítéséhez. CSML HL Külter. isk. ir. 62/1936.1. (VII. 1.) A körtvélyesi csárda a tiszai út végénél, a töltés mellett volt.

137