A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - BENKÓ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek - a fíákeres

azt érezzük, a játék, a kártyaszenvedély nem babra megy, a tét egy egész élet. Hihetetlen érzelmi erők motiválják a hősöket. A váratlan fordulat, a bonyolult meseszövés, az érintetlen, ősi táj bemutatása Jókai gazdag kelléktárának gyümölcse. A gyenge nő, a halhatatlan szerelem rabja, „egy tündérnek született lány”, Milióra handzsárral száll szembe az emberevő szörnyeteggel.

Napjainkban a turizmus is felfedezte az Adriai-tenger partvidékének történelmi, művészeti, irodalmi emlékhelyeit, nevezetességeit.12

A Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (főszerk.: Csanda Sándor), A magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig (Erős Zoltán) és más lexikonok, összefoglalók tájékoztatót nyújtanak a szépirodalom regionalitása, az emlékhelyek vonatkozásában, ám érthetően nem lehet teljességre törekedni. A cselekmény, a kompozíció színhelyét nem tárgyalják.

Jókai számára Fiume, Abbázia és környéke nemcsak irodalmi forrásvidéket jelentett, hanem mint Jókai második feleségének, Nagy Bellának emlékiratából kitűnik, a tengeri levegő nagyon jót tett egészségének: „Az uramnak olyan jót tett a múlt télen az Adria, hogy azt gondoltuk, most hosszabb időt fogunk ott tölteni. Én előre elmentem, kibéreltem egy bútorozott villát Abbáziában, s ott töltöttünk négy hónapot. Most megvolt az otthon kényelme, s a tenger jótevő hatása is.”13 Az Egy játékos, aki nyer című regény színhelyei, így a Frangepánok portoréi várkastélya, a Karszt-hegység, a völgyek, a Buccari-öböl, a tersattói piac, és még hosszan sorolhatjuk, maga a hiteles valóság, ám mégis eszményítettnek tűnik, mintegy Arany Já- nos-i sugallattal szólva: „Nem a való hát: annak égi mássa / Lesz, amitől függ az ének varázsa”.14 Igazat kell adnunk Sőtér István találó megállapításának: „Jókait egy képzeletszülte világ írójának szokták

12 Fiume és a magyar kultúra. Szerk. KISS Gy. Csaba. Budapest, 2004. A kötet tartalmából: KISS Gy. Csaba: Egy fejezet a magyar irodalom Fiume-kultuszából. p. 129-139; CSISZÁR Gábor: Irodalmi hullámokon. Az Adria költők és írók szemével = A Földgömb, 2004. jún., 22.; SMOKVINA, Miljenko: Rijeka na povijesnim fotografijama. Rijeka, 2003.

13 LÁNG József: Jókai Mómé Nagy Bella emlékirata = Irodalomtörténeti Közlemények (a továbbiakban: ItK), 1975. 3. sz. 371.

14 ARANY János: Vojtina ars poétikája.

112