A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)
TANULMÁNYOK - SZENTI TIBOR: Az arzénes gyilkossági per
Nem azt vizsgálták, hogy lélekben miért elnyomorodott ez a népréteg; hogy a szocialista eszméket milyen elnyomatás szülte és tartotta fenn; hogy miért éppen a 19. század végén halmozódtak a gyilkosságok, és jelentkezett a fennálló rendszerrel szembeszegülő ideológia, hanem a nem tetsző jelenségeket sarkítva állították a társadalom elé rossz példának. Ez a szocialista-ellenes gyűlölet hogy visszaütött az 1950-es évek kuláküldözéseiben! Egyébként Jáger Mári külső megjelenését is a végletekig torzították, testi jegyeit, hibáit gusztustalanul kihangsúlyozva eltúlozták, ahogy Németh László írta le a kulákasszonyt, a „vénségtől eltorzult banyák” jellemzését. A ponyvákban és az újságcikkekben Jáger Mari mindenütt „vén méregkeverő, sánta bába”, az egérkőport eladó, bűnös vénség, vasorrú bába, boszorkányok főmestere, ráncosképű, szúró, bántó tekintetű, bent ülő, sötét szemű szörny stb.62 Ifj. Bibó Lajos írásával először ekkor jelent meg a sajtóban. Modem mesék című munkája több szépirodalmi tárcából állt. Az első címe: A bűn és a város, valószínűleg a Jáger-féle újabb pör kapcsán kirobbant gyalázkodás ösztönzésére íródott.63 Id. dr. Szappanos Mihály két ízben is kifejti véleményét városunk mellett. Védelmünk országosjelleget öltött. A Borsszem Jankó című újságban - valószínűleg - Lipcsey Ádám tollából ezt olvashatjuk: „aki a magyar parasztot bántja, gyanúsítja, rossz hírét költi: vagy bolond, vagy gazember”.64 A helyi sajtó Jáger Mariról sem feledkezett meg: „már alig bír a lábain járni. Két rövid mankóra támaszkodva tipegett el a villamosig, amelyen igen elcsodálkozott... A vén bűnös asszonyt már a villamoson felismerte a közönség, mikor pedig abból kiszállva, a törvényszék felé tipegett két mankóján, nagy tömeg kísérte odáig... újabb üzelmei miatt megszűnt a feltételes szabadsága”.65 Ekkor még közel 2 éve volt hátra az eredeti büntetéséből. Az igazságügy-miniszter személyesen döntött, hogy a szegedi Csillagbörtönből hová kerüljön. „Az exhumált holttestekből ugyanis Felletár, az országos vegyész, nem talált mérget. 62 Uo. 431. 63 VV. 1909. júl. 15. 64 Uo. 1909. júl. 20. Ne bántsd a parasztot 65 Uo. 1909. júl. 18. Jáger Mari a Csillagban; Uo. 1909. szept. 12. Kosarat fon a boszorkány 55
