A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

ADATTÁR - VARSÁNYI ATTILA: Hódmezővásárhelyi mezőgazdasági termelőszövetkezetek, 1948-1990

tésével. E helyettesek többsége aztán előszeretettel tüntette fel magát elnökként a különféle iratokon, jelentéseken, kimutatásokon. Ezeket igyekeztem kiszűrni, de nem minden esetben állíthatom, hogy sikerült. Ráadásul a kezdeti időszak korszelleme sem kedvezett a kutatónak: roppant gyakoriak voltak az elnökváltások, amit érzékletesen fogalmaz meg Sz. Lukács Imre Végig az úton... című könyvében Rácz Imre, aki pályafutása alatt három tsz (Táncsics, Bem és Köztársaság) elnöki pozícióját is betöltötte: „Abban az időben [1949- ben, de ez vonatkozik a következő néhány esztendőre is - a szerző], természetesen, nem közgyűlésen választottuk meg az elnököt, hanem, ha úgy látta a tagság, hogy az elnök nem megfelelően végzi a munkáját, ezt megbeszéltük, és másnap közölték az illetővel, hogy attól kezdve az elnöki tisztségből a tagság leváltotta, és helyébe mást választott”.

Néhány szót az adatbázisról és a terminológiáról: minden olyan szövetkezet és csoport nevét feltüntettem - szoros ábécérendben -, amellyel a forrásokban és az irodalomban találkoztam. A kezdeti időszakban gyakoriak voltak a névváltozások, ami abból adódott, hogy 1949 folyamán felsőbb utasításra minden olyan nevet el kellett hagyniuk a szövetkezeteknek, amely élő személyre vonatkozott. A névváltoztatások esetében az elhagyott elnevezés után nyíllal jelölöm meg azt a nevet, ahol az adott szövetkezet rövid történeti összefoglalása olvasható. Ezen összefoglalások a következő adatokat tartalmazzák: a szövetkezet megalakulásának és megszűnésének dátuma, az esetleges beolvadások és kiválások dátuma, valamint első számú vezetőinek névsora a vonatkozó időpontokkal. A terminológiát igyekeztem a könnyebb használatnak és az érthetőségnek alárendelni. A következő fogalmakat használom: egyesülés (abban az esetben, ha két vagy több szövetkezet egyesült, és az így létrejött új szövetkezet új nevet is választott magának); beolvadás (amennyiben egy szövetkezet úgy egyesült egy másikkal, hogy a közös szövetkezet annak a nevét viselte tovább - tehát abban az esetben is beolvadásról beszélek, ha jogilag és emocionálisan valójában egyesülés következett be) és kiválás (ha a tagság egy része kivált addigi szövetkezetéből, és új néven sajátot alapított). Hódmezővásárhelyen szétválásra (azaz arra, hogy egy szövetkezet úgy szűnjön meg, hogy két vagy több önálló részre bomlik, amelyek más-más néven működnek tovább) nem került sor, egyedül 1956 forradalmi napjaiban merült fel ez a Szántó Kovács János Tsz esetében, de végül nem következett be. Az adatbázis Hódmezővásárhelyre épül, azaz az 1950-ben a város területéből létrehozott községek (Mártély és Vásárhelykutas, utóbb Székkutas; Kardoskúton az első tszcs, az Úttörő csak az elszakadás után, 1951. február 7-én alakult meg) szövetkezeteit 1949. december 31-ig kísérem figyelemmel, e csoportok vásárhelyi időszakának története dőlt betűvel került feltüntetésre.

272