A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

ADATTÁR - BARACS GABRIELLA: A hódmezővásárhelyi szociáldemokrácia megjelenése a Föld és Szabadság című folyóirat 1930-1935 közötti számaiban

1935-ben a folyóirat mind a tíz száma megjelent, ellentétben az előző évekkel (1932: 1-9, 1933: 1-8, 1934: 1-9. szám volt fellelhető).

Az első számban Tiszaparti csendélet címmel Sík Pál azt írta le, hogy politikai megkülönböztetés miatt 70 hódmezővásárhelyi földmunkást bocsátottak el az alábbi indokkal: „Agitátorokat nem nevelünk!”. A városban csak az Egységes Párt tagjaiként kaphattak munkát, és a bért is lecsökkentették 4-ről 1,80 pengőre.

A 2. számban tudósítás jelent meg A földmunkás mozgalom jubiláns ünnepélye Hódmezővásárhelyen címmel. A rendezvényen a helyi pártszervezet részéről Takács Ferenc beszélt. Ünnepi beszédet mondott Takács József, aki a „Szabadság, egyenlőség, testvériség” gondolatát emelte ki és hangsúlyozta, hogy az országban a hódmezővásárhelyi földmunkások és gazdák voltak az elsők, akik kollektív megállapodást kötöttek.

A 3. számban Mit akar a vásárhelyi főispán ? címmel jelent meg tudósítás, amely szerint a helyi főispán „a szociáldemokrácia kiirtására vállalkozott”. A szociáldemokrata párt állandóan erősödött a városban, annak ellenére, hogy a főispán már 3 éve betiltotta a gyűléseket. A célja az volt, hogy Takács Ferenc, a szociáldemokrata párt képviselőjelöltje ne érintkezhessen választóival. A főispán elgáncsolta a tanyai választási gyűléseket is (például Felsőko- páncson, Mártélyon, Kutason, Répásháton, Kardoskúton). A főispán kijelentette: „... neki Takács Ferenc nem imponál”. Azt híresztelték, hogy ne szavazzanak a szociáldemokrata pártra, „mert azt előbb-utóbb feloszlatja a kormány”. A cikk írója befejezésül leírta: „Meg vagyok győződve, hogy a hódmezővásárhelyi tanyai lakosság tudni fogja a kötelességét és csak azért is a szociáldemokrata listára adja szavazatát”. (7. o.)

A 6. számban közölték Sík Pál írását: Hódmezővásárhelyi levél címmel. A Gazdasági Egyesület legutóbbi választmányi ülésén egyes gazdák a gazdabajok okát a mezőgazdasági munkások magas munkabérében találták meg. A bajok okát egy igazságos adórendszer és földreformrendelet oldotta volna meg. 1935-ben a téli és a tavaszi hónapokban a mezőgazdasági munkások 80%-a munkanélküli volt. Télire nem maradt a nyári keresetből sem. Az Ármentesítő Társulat 400 hódmezővásárhelyi kubikosnak adott munkát. A gondot az jelentette, hogy a többségnek nem volt szerszáma. A párt 100 munkásnak részletfizetésre szerzett talicskát. A városban egyéb munkára nem volt kilátás.

270