A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: A hódmezővásárhelyi artézi kutak története

A fúrás 159 mm átmérőjű csővel 230-260 méter mélységre volt tervezve. Mivel vizet nem találtak, a további fúrás szükségesnek látszott.

Május 23-án kezdték meg a 117/127 és 113/121 milliméteres csövek és fúrószárak leeresztését. A munka végeztével azonnal folytatták a fúrást, s még aznap elérték a 304 m-es mélységet, ahonnan percenként 240 liter vizet nyertek. Este 10 órakor, elérve a 309 méter mélységet, a percenként nyert vízmennyiség 330 literre emelkedett.

Június 20-án, 345 méteres mélységben elszakadt az egyes szűrőcső. Hosszú és idegőrlő munka után sikerült július 10-én délután 3 órára az összes szövet- és szűrőcsövekkel együtt felhúzni.

Július 13-án a polgármester jóváhagyta a kútfúró azon kérését, hogy a beszorult 159 mm-es csövekre ráfúrhasson. Költségei csökkentésére ígéretet kapott Prónay, hogy 900 liter feletti vízhozam esetén - a már kikötött összegen felül - minden liter vízért 2 pengőt kap. A szükséges csövek és szerszámok helyszínre szállítását a város magára vállalta. Vállalta a város azt is, hogy a szükséges munkaerőt az utászok közül biztosítja.

A közös összefogás és áldozatvállalás eredményt hozott. Augusztus 11 - én érte el a fúró a 391,14 méteres mélységben a második vízadó réteget, honnan percenként 480 liter víz került a felszínre. Ezzel a teljesítménnyel a kút elnyerte a Hódmezővásárhely legmélyebb kútja büszke címet.

Városunkat méltán hívták és hívják az artézi kutak városának. Az életet adó víz, mely aránylag sekély mélységből jött fel, igen jó minőségben szinte minden kezelés nélkül, az országos hírnévre szert tett kútfúrómesterek szakmai tudásának segítségével. Ezek a mesterek, kútfúró-dinasztiák több száz artézi kutat fúrtak. A vizek hasznosítására leginkább gravitációs rendszerű kúttársaságok szerveződtek, közkifolyók létesültek. Az ivóvíz lett az emberek legféltettebb kincse.

Az 1950-es, 60-as években - felhasználva a meglévő müveket - körzeti törpevízművek létesültek, folyamatosan egységes rendszerbe szerveződve. Jellemző volt, hogy városunkban még a 60-as években is sokan tiltakoztak az új lakásokat építők közül a fürdőszoba kötelező építése miatt, mert úgy gondolták, belátható időn belül még az utcájukban sem lesz víz. 1975-ben került Hódmezővásárhelyen üzembe helyezésre a központi vízmű, amely máig tartó hűséggel szolgálja a város lakosságát, lehetővé téve néhány évre rá a teljes vezetékes vízellátást.

266