A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

ADATTÁR - KONCZ SÁNDOR: 150 éves a külterületi iskoláztatás Hódmezővásárhelyen A tanyai iskolaépületek első száz évének vázlata

zant, félig elhagyott épületet kibérelték, vagy valamelyik buzgó lakos adott ingyen - tájékoztat ugyanez, az 1869. október 24-én megjelent cikk. „Az utóbbi esetben a buzgóság - folytatja a cikket író tanyai tanító - nagyon kevés ideig tart; ha az illető adományozó fiával a tanító nem képes elsajátíttatni az ismereteket egy rövid téli időszak alatt, rögtön megvonja az illető ingyenes adományát, fölmondja a helyiséget, a tanítóra bízván hogy erről a jövőben gondoskodjék, ha tanítani akar”. Az iskolák helyiségéről a cikk leírja, hogy az épületek falai düledezőek, a teteje pedig nem egy helyen maga az ég. „Néha az a véletlen szerencse is éri a szegény tanítót, hogy csurgó háza tetejét megigazítják, ez azonban a ritkaságok közé tartozik.”13

A források arra engednek következtetni, hogy az egyházak nem költöttek túlzottan a tanyai iskoláikra. A református egyház a szőrháti iskolánál 1872-ben felmerült javítások elvégzésére a városi hatóságot kérte fel: „az egyháztanács [...] elhatározza, hogy a város elöljárósága - melynek buzgalmát és áldozatkészségét a tanyai iskolák, de általában a nevelés ügye iránt jól ismeri - megkerestessék avégből, hogy a tanyai iskolák gondozásában nyújtson segélyt az egyháznak akképpen, hogy a Boldizsár féle telken lévő szőrháti iskola tetejét elkészíttetni szíveskedjék”. Hozzá kell tennünk, hogy a szőrháti iskola községi tulajdonban volt, az egyház kérelme tehát nem alaptalan. Az iskolát 1874-ben rendbe is hozatta a városi tanács „mind az épületet, mind a tanszereket illetőleg”, de az iskola rendbehozataláról beszámolójelentéshez megjegyzésként fűzték: „kívánatos volna, ha a többi tanyai iskolák is valamely célszerű módon rendeztetnének”, mely a tanyai iskolák kezdetleges állapotát sugallja.14 15

Ugyanakkor a városi hatóságok említett „buzgalma és áldozatkészsége a tanyai iskolák, de általában a nevelés ügye iránt” sokkal inkább vélhető udvariasságnak, mintsem kétségtelen ténynek. A városi hatóságok tagjainak se volt szívügye a tanyai iskolák figyelemmel kísérése, hiszen a törvényhatóságnál panaszolták, hogy a tanügyi szakosztály tagjai annyira nem tekintették jelentősnek a tanyai iskoláztatás fejlesztését, hogy a szakosztálynak ezen intézmények rendezését napirendre tűző ülésén a tagok oly csekély létszámban jelentek meg, hogy az ügy letárgyalatlan maradt.13 Egy 1874-es iratból kiderül, hogy a városi hatóság 5 tanyai felekezeti iskolával számolt, tehát legalább 5 tanyai iskola működött az egyházak kezelésében.16

13 Vásárhelyi Közlöny, 1869. okt. 24.

i4CSML HL Kgy. jkv. 480/1872. (X. 31.), 1/1873.

15 Uo. 500/1875. (XI. 18.), 528/1875. (XII. II.)

16 Uo. 432/1874.

182