A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

TANULMÁNYOK - HERCZEG MIHÁLY: Törkölyvermek Hódmezővásárhelyen

tőzeggel összekeverve kiszállítsák csomorkányi úti telepükre. Megtalálták az épület falán a 0,5 x 0,6 méteres csúszdát. A lapát nyelét lenyújtva nem érték el az üreg falát. A munkásokat felizgatta a lehetőség, hogy most ők felfedezik az alagutat. Az egyik vállalkozó szellemű munkás a derekára kötött kötél segítségével lemerészkedett az ismeretlen mélységbe. Nemsokára azzal a hírrel jött vissza, hogy egy köralakú helyiségbe jutott, amelyet a téglával kirakott boltozat zár le. Eltakarították a földréteget a boltozat fölül, megbontották a kupolát és kitakarították a szokatlan vermet. A háztulajdonos az alján vastag rétegben szőlőmagvakat talált. A téglák is ugyanolyan GK jelűek voltak, mint a ház többi téglái. Tehát itt sem volt semmiféle alagút, hanem egy klasszikus törkölyverem. Ennek az átmérője kb. másfél-két méter, a melysége kb. ugyanannyi, erre jött a boltozat. Feltételezésünk szerint az említett kamrahelyiségben taposhatták ki a szőlő levét, a törkölyt pedig a csúszdán a verembe juttatták. A mustot pedig valószínűleg áthordhatták a szomszédos pincehelyiségbe. Azt, hogy a pálinkafőző kazán hol lehetett, ma már nehéz volna megállapítani. Hogy meddig lehetett uradalmi tulajdonban, vagy egyáltalán volt-e abban, az iratokból nekem nem sikerült kinyomoznom. Annyi biztos, hogy a Maczelka-testvéreknek a Tisza partján, Mártély alatt több száz holdas birtokuk volt a 19. században. Vagyonuk eredetét a nép azzal magyarázta, hogy összedolgoztak a betyárokkal, főleg Rózsa Sándorral.

Visszatérve az uradalomra, a szőlődézsma nem szűnt meg 1848- ban. Haszonbérlők kezére került, de azok már nem merték a fölzúdult nép ellenében természetben beszedni. 1854-ben maga a város haszonbérelte. Végül 1858-ban nem kis összegért megváltották az uradalomtól. Az itteni pálinkafőzés megszűnt. Azaz: más alapokra tevődött. A thj. város az épületet is megvette, a Károlyiak közös uradalmát. Patzauer Miksa még próbálkozott itt pálinkafőzéssel. A mai Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola tanári szobája helyén mérték a vásárosoknak a pálinkát, miközben a nyugati szárnyon gazdászati iskola, működött. Az épületet 1892-ben állami óvónőképzővé alakították. Ekkor szűnt meg végleg a pálinkabüz a százéves épületben.

17