A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

ÉVFORDULÓ - KŐSZEGFALVI FERENC: Kun Béla és a Vásárhelyi Reggeli Újság Politikai karrier-vázlat egy sajtóvállalkozás tükrében

Lapalapítása után már a következő évben, 1906-ban indult az országgyűlési képviselőválasztáson 48-as programmal, a szegvári kerületben. Ekkor azonban még alulmaradt a szakadár szociáldemokrata Mezőfi Vilmossal szemben. Az ő ideje 1910-ben jött el Vásárhelyen, amikor a nála 22 évvel idősebb, már beteg, meggyőződése ellenére induló párttársával, Endrey Gyulával (1856-1913) szemben elnyerte a város mandátumát. Endrey a Függetlenségi és 48-as Párt 1909-es kettészakadása után Kossuth Ferenc híve maradt, Kun pedig Justh Gyula mellé szegődött. Ezt követően emberöltőnyi időre (1910-1918, 1922— 1939) állandósult képviselői státusa. Gyakori, népszerű szónoka a parlamenti üléseknek, szónokolt az igazságos adórendszerről, visszatérő témája az általános, egyenlő, titkos választójog, az önálló vámterület, jegybank. A 48-as, majd a kisgazdapárt különböző árnyalatú csoportjaiban, frakcióiban, vagy olykor pártonkívüliként hirdette városa, különösen a gazdatársadalom („a kis fehérfalú házak”) érdekeit. Pályafutásának spektrumában megtalálható a magyar 20. század szinte minden politikai színárnyalata.2

A 48-as eszmék, Károlyi Mihály, sőt az indulásakor névlegesen vállalt szociáldemokrácia mellől indulva az őszirózsás forradalom résztvevője eljutott a fasizmus elfogadásáig; 1944 nyarán, a Hitler elleni merénylet után már így imádkozott lapja első oldalán: „Hitler él! A Gondviselés, egy földöntúli Hatalom áldó akarata élteti és tartja meg Őt.”3

A Reggeli Újság szerkesztésében ideális partnerre talált Fejérváry József (Fehérvári József) személyében (1874-1960). A város 20. századi polgári újságírásának legjellegzetesebb képviselője, könnyütollú, termékeny szerző 1893-ban érettségizett a hódmezővásárhelyi főgimnáziumban, majd a kolozsvári egyetemen matematikatermészettudomány szakot végzett. Újságírói pályája a század első évében indult, 1901-ben lett a Kenéz Sándor ügyvéd (1869-1938) által

2 HERCZEG Mihály: Kun Béla = Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szeged, 2002. 131-132.; VARSÁNYI Attila: Kun Béla = Hódmezővásárhely Törvényhatósági Jogú Város történeti almanachja 1873-1950. Hódmezővásárhely, 2003. 53-61. (A továbbiakban: Varsányi 2003.)

3 KUN Béla: A Gondviselés = Vásárhelyi Reggeli Újság (a továbbiakban: VRU), 1944. júl. 23.

128