A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2005 (Hódmezővásárhely, 2006)

TANULMÁNYOK - BARACS GABRIELLA: Takács Ferenc, az iparügyi miniszter

sát. A szövetkezeti kérdésnél példaként az angol, német, dán és francia szövetkezeti rendszereket mutatta be. Azt ajánlotta, hogy minden szövetkezet beszerző, termelő- és értékesítő szövetkezet legyen, amely a tagok érdekeit minden tekintetben szolgálja és megvédi. Kellenének mezőgazdasági, ipari és hitelszövetkezetek is, valamint háziipari szövetkezetek, melyek a lakosságot télen foglalkoztatnák.7

Takács Ferencet nagy szeretettel vette körül a tanyák népe. Előadást tartott a demokratikus szövetkezésről 1946 áprilisában a külterületi olvasókörökben, és elmondta: ez a forma megszervezi az értékesítést, hogy „a munka haszna legyen azoké, akik a terményt előállítják”.8

Az alföldi állattenyésztési közgyűlést 1946 áprilisában Hódmezővásárhelyen rendezték meg. Erre az eseményre az államtitkár hazajött és tájékoztatást adva igyekezett megnyugtatni a gazdákat: „... a parasztság nem tűrheti el soha többé, hogy a tőke fölözze le az állattenyésztés hasznát, amint a múltban lefölözte, kézben tartva az értékesítést úgy belföldi, mint külföldi viszonylatban. A kisgazdák bajait elmélyíti az a körülmény, hogy éppen a nagytőke, különösen a gyáripar igyekszik olcsón megszerezni a földművelők termelvényeit és állatait, viszont az iparcikkeket annál drágábban hajlandó átadni”.9

Április 22-én beszámolót tartott Takács Ferenc államtitkár Vásárhely kutason, ahol értékelte a földreform végrehajtását és addigi eredményeit. Az alábbiakat állapította meg: „a kisbirtok és a törpebirtok az eddigi külterjes gazdálkodás mellett csak saját használatra terem, tehát a régi gazdasági módszer mellett nem biztosíthatja a más foglalkozásúak ellátását. Át kell térni tehát a belterjes gazdálkodásra, tehát gyümölcstermesztésre, aprómagvak, gyógynövények, konyhakertészet, ipari növények művelésére. Baromfi, sertés, házi nyúl, szóval a kishaszonállatok tenyésztése az a mód, amely rövid idő alatt segít úgy a bel-, mint külkereskedelmi mérlegen”.10

7 Uo. 1946. febr. 28.

8 Uo. 1946. ápr. 9.

9 Uo. 1946. ápr. 16.

10 Uo. 1946. ápr. 25.

98