A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)
TANULMÁNYOK - KRISTÓ MÁRIA: Színházi élet a vásárhelyi Nyári Színkörben
partnereként főszerepet játszani, és egy kultúrát, műveltséget képviselő színház megnyitóján méltóképpen szerepelni. A Vásárhelyi Napló augusztus 2-i száma vezércikkben számolt be a megnyitóról: „ Hódmezővásárhely falai között hajlékot talált a magyar múzsa; hajlékot építettünk a magyar nyelv vándor apostolainak, oltárt, ahol a művészet örök, szent lángja lobog, s ahol áldozhatunk és lelkesedhetünk. A magyar nyelv és a magyar múzsa vándor-papjainak keserű kenyér volt a mi kenyerünk. Szégyenszemre tengődött a művészet s hírhedtek voltunk maradiságunkról. Pedig a művészetnek voltak itt lelkes és valósággal önzetlen bajnokai, kik terveket szőttek, tervekkel állottak elő s kik szent lelkesedéssel lobogtatták a haladás zászlaját mindaddig, míg azt a szent, sokszor porba tiport zászlót végre- valahára ma feltűzhetik egy jelentős kultúrintézmény homlokzatára. Fényes ez a zászló. Telehinti fénysugarával a művészet ragyogó napja s e ragyogó nap fénykoszorújából azok homlokára hull a legfényesebb sugár, kik szívük fiatalos lelkesedésével véghetetlen idealizmusukkal éveken keresztül törték az utat, éveken keresztül hárították az. akadályokat, s kiknek köszönhető, hogy a magyar nyelv és a magyar múzsa ma fényes hajlékot talált Hódmezővásárhelyen... És szavuk nem volt pusztába kiáltott szó... Ma már áll a csarnok, ma már hirdeti a templom, hogy itt, az Alföld szívében e nagy magyar város közönsége tud lelkesülni, rajongani szülőföldje fejlődéséért, s e lelkesedés és rajongás teremt, alkot. Gyűljön fel hát e lelkesedés kiváló lángja szívünkben, tettekre feszüljön a kar, s tegyük egy szent, büszke fogadást, hogy szeretni fogjuk e várost, fejlődését szívünkön hordozzuk, s amit a modern, civilizált század a kultúra és művészet érdekében tőlünk kíván, és azt ha kell, hát áldozatok árán is meghozandjuk. ”'~ A Nyári Színkör nem állandó színházként működött. A Színház fából készült, fűtését nem tudták megoldani a tűzveszély miatt, ezért csak júniustól szeptember végéig tartottak előadásokat. Az év többi hónapjában a Fekete Sas előadásra kialakított nagyterme adott otthont. 12 12 Thália temploma = Vásárhelyi Napló, 1898. augusztus 2. 20
