A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)
TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Mekkora vagyona volt Nagy András Jánosnak?
kalauzolva, mert tapasztalatára rábízták magukat, kikérték, és el is fogadták véleményét. A Tisza szabályozásának felmerülő kérdései megtárgyalása során gróf Károlyi György sokszor idézte Nagy András Jánosnak, az ö volt jobbágyának meglátásait, akit különben sűrűn János szomszédomnak nevezett. A vita - személyeskedéssé fajulva - átterjedt a helyi lapokra. A helyi sajtó 1886. május 2-án cikket jelentetett meg így is lehet a mai világban címmel, a cikk szerzője (Egy a sok közül aláírással) arról írt, hogy „Mikszáth Kálmán úr együgyű, sült parasztnak tüntette fel Hmvásárhely derék polgárát, Nagy András Jánost. ” Azzal is megvádolta az írót, hogy megcsonkítva tette közzé a Vasárnapi Újságban nyílt levelét, ezért kénytelen a polémia teljes szövegét újra publikálni. (Ezzel kapcsolatosan az igazság az, hogy a Vasárnapi Újság szövege két mellékes epizódot hagyott ki. A csongrádi - frakkját levesbe mártó - Bagi uram történetének párhuzamát és egy osztrák zuglap Nagy András János adományát ismertető cikkének megállapításait. A többi változtatás stiláris értékű. Megvádolta Mik- száthot a hazafiatlanság vádjával is. Utalt arra, hogy a német nyelvű tudósítás tisztességesebb hangú Mikszáthnál: e megjegyzés feltételezhetően összefügg Mikszáth kormánypártiságával.) Figyelemre méltó volt a vélhetően Imre Sándor által a Hód-Mező- Vásárhely szerkesztőjének, Fodor Lajosnak írott levél. „Én is meglátogattam azt a derék embert, kiben a magyar Alföld minden erénye oly szép összhangzásban kifejlődött. Őszintén szólva nem vagyok barátja Mikszáth újabb irányának, amelyet élő emberekre oly nagy előszeretettel alkalmaz.. Az.on a finom határvonalon mozog, mely a humort a léhaságtól választja el, s miután csapong, sokszor mind a két lábával oda lép, ahová nem akart. A T. Ház tele van az effélékkel, s ez. nem is csoda, mert a léhák és jelentéktelenek udvarolnak neki, hogy a felemlítés „dicsőségét” elérjék, a tartós udvarlás pedig nyomot szokott hagyni asszonyon, úron egyaránt. Nagy A. János uramat a »bennfentes« paraszttal egy napon említeni nem lehet. ” A közgyűlés 1886. május 1 l-én napirendjére tűzte az adoma vitáját. Erről Hódi Ferenc városatya így nyilatkozott: „Pimasznak azon vásárhelyi egyént neveztem, aki Nagy András János uramra azon kis adomát útra eresztette." Védekezéséből kitűnik, kitől hallhatta Mikszáth a vásárhelyi kút esetét. „Midőn [Endrey Gyula] azt állítja, hogy 51
