A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)
TANULMÁNYOK - KRISTÓ MÁRIA: Színházi élet a vásárhelyi Nyári Színkörben
tartottak. A közönség elégedett volt az előadások színvonalával, előadásával, így a következő két évben (1900 és 1901) is Krecsányi Ignác társulata léphetett fel az impozáns faszínházában. Az 1925-ös és az 1926-os év a Nyári Színkör életének középső szakaszát jelentette. Ebben az időben Andor Zsigmond társulata mulattatta a vásárhelyieket, aki eleget tett a dél-alföldi városlakók kulturális igényeinek, és szívesen látták színházukban a szegedi komédiásokat. A direktor alkalmazkodott a helyi igényekhez, igyekezett vidám, ugyanakkor igényes műveket előadni. Az 1925-ös színi évadot összehasonlítva az előző korszakkal (1898 és 1899) azt tapasztaljuk, hogy a népszínművek helyébe főleg az operettek léptek. Jellemzően kevés népszínművet adtak elő, így Tóth Ede A falu rossza, Csepreghy Sárga csikó, Szigethy József A vén bakancsos és a fia, a huszár, a Piros bu- gyelláris, A cigány című művek kerültek műsorra. Az igazgató célja főként a szórakoztatás volt, melynek remekül megfelelt az operett, a vígjáték és a bohózat. Ugyanakkor a közönség ügyelt a nívóra, nem hagyta, hogy a könnyed, szórakoztató darab ízléstelen és igénytelen legyen, és mihelyt ezt tapasztalta, azonnal felemelte ellene szavát. Ezt bizonyítja az 1925. július 10-én, pénteken előadott Feleségem babája című operettről szóló kritika is: ,A színészek mindent elkövettek, hogy a darabot sikerre vigyék. Ez. azonban nem sikerült, megállapíthatjuk, hogy a Feleségem babája Vásárhelyen megbukott. Nem is csoda, hiszen, se tartalmilag, se zeneileg nem lehet benne olyan értékeket felfedezni, melyek a közönség tetszésére predes- tinálnák. Léhaság, szemérmetlenség egész csokorra való jelentkezik a darabban, ezzel azonban ma már nem lehet hatást elérni. A direkciónak jobban meg kell válogatni a darabokat, ha csak nem akar összeütközésbe kerülni a közönség jóérzésével. ” 3 1925-ben komoly műveket is színpadra vittek. Bibó Lajos A juss című parasztdrámáját magának Vásárhely társadalmának kívánságára tűzték műsorra.'4 Emellett Ibsen Peer Gynt című darabját emelhetném még ki. Ez utóbbiról így írt a Vásárhelyi Reggeli Újság: „...a vásárhelyi közönség szereti és szívesen nézi a klasszikus darabokat. * 34 ” Megbukott a Feleségem babája = Vásárhelyi Reggeli Újság, 1925. júl. 12. 34 „A Juss” díszelőadása = Vásárhelyi Reggeli Újság, 1925. szept. 1. 28
