A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)
TANULMÁNYOK - KRISTÓ MÁRIA: Színházi élet a vásárhelyi Nyári Színkörben
A darab kiválasztása a színtársulat igazgatójára hárult, aki vagy személyes tapasztalata alapján vette meg a megfelelő darabot, vagy kénytelen volt a színházi ügynökségtől megvásárolni a többi, kevésbé sikeres müvei együtt, mert másként nem adták el neki a felkapott, legújabb slágerdarabokat. Az igazgató ezután odaadta a művet a rendezőnek, hogy az áttanulmányozva tegyen javaslatot a szereposztásra, amit végül az igazgató és a rendező együttesen döntött el. Az első, az úgynevezett rendelkező próbán a rendező elmondta a szerephez szóló utasításokat, szükség esetén módosított a szövegen és meghatározta a jelmezeket, maszkokat, díszleteket. A szereplők egy-két rendelkező próbát követően az úgynevezett emlékpróbán már kívülről, a súgóra támaszkodva adták elő szövegeiket. A rendező még néhány instrukcióval látta el őket, és ha már úgy gondolták, hogy kellő mértékben elsajátították a szerepeket és a darabot, akkor kitűzték a főpróba időpontját, ami legtöbbször megegyezett az előadás napjával. „A vidéki színpadok olyan lázas sietséggel dolgoznak, hogy az újdonságok halmazát feldolgozzák, hogy bizony nem sok időt fordíthatnak egy-egy új darab kellő betanulására, s megtörténik, hogy a személyzet 2-3 darabot tanul egyszerre, mert a közönségnek csak újdonság kell. ”24 A Színházi Újság utóbbi megállapítása Vásárhelyre is érvényes, hiszen például az 1898-as színi évadban 62 előadási nap alatt 72 alkalommal 60 különböző művet mutattak be. A legtöbbször, vagyis háromszor színre vitt mű A baba című nagyoperett, az 1848 Hadak útja című színmű és a Trilby című reklám-dráma volt. Kétszer játszották a Kék asszony (operett), a Rejtett arcz, a Folt, amely tisztít (dráma), a Jáfet !2 felesége (bohózat), A vereshajú (népszínmű) és a Tiszturak a zárdában (operett) című műveket. A színészek szinte minden nap különböző darabokat játszottak (1898-nál maradva csak két nap - szeptember 17. és 19. - jelentett müsormentes napot számukra). Nem kis erőpróba volt ez, a színészek ezért sokszor rögtönöztek, hiszen fizikai képtelenség volt ennyiféle darab szövegét megjegyezni. Az 1898-as színi évad nem volt zökkenőmentes. A kezdeti sikerek (Cigánybáró című operett, Trilby című reklámdráma) után a közönség hanyagolni kezdte a színház látogatását. Ennek okát az újságírók, kri4 Hogyan kerül színpadra a darab? = Színházi Újság, 1913. 5. sz. 5-6. 25