A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)

TANULMÁNYOK - KRISTÓ MÁRIA: Színházi élet a vásárhelyi Nyári Színkörben

1871. április 9-től május 8-ig, valamint októberben és novemberben Várculy Ferenc társulata szerepelt a városban. Schiller, Kotzebue, Szigligeti, Szigeti, Tóth Kálmán, Kisfaludy műveit tartották műsoron.

1873-ban Boross Lajos, 1874 szeptemberében pedig Szegedi Mihály Drámai-Vígjátéki-Népszínmű és Operett-Társulata mutatkozott be a vásárhelyieknek a Fekete Sas fogadó nagytermében.

1878-ban három társulat is megjelent Vásárhelyen: a Fekete Sasban Szabó Antal, Csaba Mihály harangozó színjében Lukácsi István, az Iparegylet épületében pedig a Nagy Bethlehemi Társulat.5 6

1883 decemberében Tóth Béla társulata - a félévvel korábban a Budai Nyári Színházban bemutatott - Suppé: A gascogni nemes és Az ördögvár szellemei című operettet adta elő.

A színtársulatok vezetői igyekeztek olyan műsort összeállítani, amely lépést tart a kor igényével és újdonságnak számít. így az 1897 augusztusában fellépő Kunhegyi Miklós társulata is olyan műveket választott, amelyek a Vígszínház, a Népszínház és a Budai Nyári Színház műsorán is szerepeltek.

A társulatok számából kiderül, hogy Hódmezővásárhelyre szívesen jöttek a színészek. A város kedvező körülményeket biztosított az előadók számára, s a nézők is tapsukkal honorálták a produkciókat.

A faszínház története

Előzmények!'

Vásárhelyen egyre inkább kialakult az igény egy állandó színházépület létesítésére. A megvalósítást több szerveződés is célul tűzte ki: a Piroska Egyesület (1829), a Társalgó Egyesület (1833), a Sárkányvér Társaság (1840) és a Műkedvelő Társaság (1879). Az igényt csak fokozta, hogy 1885-ben a sok eső miatt elkorhadt népkerti nyári színkör épületét egy orkánerejü vihar összeroppan tóttá.

VARSÁNYI Péter: A Vásárhelyi Nyári Színkör építésének története = Csongrád Megyei Hírlap. 1981. aug. 24. 5.

6 VARSÁNYÍ Péter: i. m. 5.

17