A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)

TANULMÁNYOK - HERCZEG MIHÁLY: „Alagútrendszer” a város alatt

- Bővehalomhoz, a mai Bakay-halomhoz. Tény, hogy mindkét helyütt van pince, de e kettőt nem köti össze egymással alagút« - így Bokorné Nagy Katalin, aki már a Bakai-halomnál is, a Serháztér közelében is végzett ásatásokat. Éppúgy, mint az Otemplomnál, ahol egy 1961-ben lebontott bazársor alapfalait nézték sokan alagútnak.

Szintén alagútbejáratot sejtenek sokan némely városi kutakban is. Vásárhely mindig is nagy állattartó város volt, sok 1,8-2 méter átmérőjű kút készült a belterületen is. Ilyen látható például a Hódi Pál utcában, a Virág utcai óvoda előtt, a Serház téren és a Szőnyi utcánál is. Egy régi vízátereszt is alagútnak tarthat, aki nem tudja, minek a maradványát látja. Ez a Csomorkányi úton található, itt valaha híd volt a Száraz-ér fölött. Egy idő után beomlott, földdel eltemetődött, és alagútszerűen néz ki - mondja Bokorné Nagy Katalin.

Hangsúlyozva: az említettek föld alatti építészeti emléknek, kvázi ipari műemléknek tekinthetők. »Ha valakinek van pénze némelyik pince helyreállítására, vagy erre forrást tud szerezni, hangulatos borozót rendezhet be, a falon például az alagútlegendát ismertető képekkel, szövegekkel. Ezzel is csak növekedne Vásárhely idegenforgalmi vonzereje« - így a régész. Az alagútlegenda pedig megmarad legendának. Amint Bokorné Nagy Katalin egy helyütt írja: »Bennem is megmaradt ez a szép rege, nem akarom kigyomlálni magamból, sőt minél többet szeretnék magamba gyűjteni. Ilyenkor még a tapasztalataimat is félredobom, az emlékezés tavában megfürdetem, hagyom növekedni, kiteljesedni. De tudom: nincsenek alagutak. «'9

19 Délvilág, 2002. ápr. 22.

147