A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)

TANULMÁNYOK - HERCZEG MIHÁLY: „Alagútrendszer” a város alatt

jogot. Csak 1802-ben épül meg az új városháza. A szükséges 35.000 db téglának az égetéséért 2 Ft 30 kr/ezer kellett fizetni.

Az alagút első írásos emlékét 1927-ben lehetett olvasni a Vásárhelyi Reggeli Újságban. Csókán Pál (Erdélyből menekült tanító) régészeti ásatásokra kért engedélyt. Érdemes e csúsztatásoktól sem mentes írásból szó szerint idézni: „A Virág utcán végzendő ásatásoknál napfényre kerülhetne az alagútszerű építmény, mely a katolikus templomnál kezdődött és a Práter kertnél, hol a nyoma ma is megvan, végződött. Ez. az. alagút állítólag a Károlyiak menekülő útja volt. Valamikor ugyanis az uradalmi házban laktak a Károlyiak s ekkor épült volna az. a titkos földalatti út, melyet a tanács engedélyével most szeretne felnyitni Csókán Pál népművelési titkár..."

A mendemondát egy titokzatos építménnyel — mint bizonyítékkal - vélik alátámasztani, amely a jelenlegi, a város tulajdonát képező, faiskolának használt Práter-kertben van. Ezen a bizonyos helyen ugyanis (Szaké Béla ref. tanító faiskolájának végében) egy hatalmas, bolthaj- tásos, pincelejáró-szerű kőkapu van, amelyen belüljutni lehetetlenség, mert az. ajtó mögött levő földalatti üreget erős, vastag fal választja el a külvilágtól.

Egy tény: hogy a plébániát és a volt urasági házat földalatti alagút köti össze. Némelyek még emlékezhetnek a néhány évvel ezelőtti lapközleményekre, melyek megírták, hogy egy asszony tojásos kosarával együtt besüllyedt a földbe a Virág-utcán s majdnem belezuhant a földalatti üregbe. De hogy ilyen alagút az egész város alatt végigvezetne, ez. már szerfölött kétes.

A szerkesztőben még némi kétely él ugyan, de másnap már úgy ír a Szeretetházról (a volt kasznárlakról), hogy alagút volt ott is: „kettőnek a torka ma is látszik még a rostagyár udvarán, de hogy innen ment volna, nem valószínű. Itt bent is volt. A Virág utcán pár évtized előtt, a néphit szerint kénköves láng csapott fel belőle... ”

Azután cikkek egész sora jelent meg az újságban, amelyet az egyszerű nép szentírásként olvasott. Még nagyobb hatása volt Fejérváry József könyvének, amelyben a szerkesztő úr történelmi tényként fogadta el az eleinte általa is föltevésnek tartott alagútelméletet. „...Az

1 Vásárhelyi Reggeli Újság (a továbbiakban VRU), 1927. márc. 17.