A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)

TANULMÁNYOK - SZIGETI JÁNOS: Juhász Gyula és a magyar Fiesole

A költemény keletkezésének ideje egybeesik az első nagy világégés kitörésével (1914). Az első két sornak a köznyelvben ritkán használt nyelvtani szerkezetében megszemélyesítést, szimbólumot fedezhetünk föl. Az utolsó sor a lelki fájdalom metaforája.4 Ady Endre még erőteljesebben fogalmazott:

Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindig egy bánat marad.

(Magyar jakobinus dala)

Juhász Gyula és Endre Béla levelezése közvetlen, bizalmas barátságukról tanúskodik. A költő Vásárhelyen nem egyszer lépett a közönség elé. Az Általános Munkás Dalegylet vezetősége meghívásának tett eleget, amikor 1921. április 23-án megérkezett a népkerti vasútállomásra. Ezután ünnepélyes fogadtatásban részesítették az építőmunkás csoport Teleki utcai helyiségében.5 A látogatást a sajtóban így harangozták be: „Egy poéta jön a városunkba, egy halhatatlan... Költő, aki nem rak gondolatjeleket, hanem elmondja azoknak a titkait, aki maradni mer a pontok közt.”6 Másnap, 1921. április 24-én a Fekete Sas Szálló nagytermében előadást tartott a Csokonai-Petőfi irodalmi munkásmatinén. Felolvastad magyar múltnak... kezdetű versét, amelyet a Dalegylet emlékkönyve őrzött meg.7

1922. március 19-én Szegeden is megnyílt a vásárhelyi művészek agyagipari kiállítása. Juhász Gyula méltató írása Csevegés címmel jelent meg.8

1925. szeptember 8-án Bibó Lajos (1890-1972) A juss című drámáját mutatta be Andor Zsigmond színtársulata a Nyári Színkörben a vásárhelyi közönségnek. A parasztdráma budapesti Nemzeti Színházbeli bemutatóját 1925. március 20-án tartották. „A magyar irodalmi élet ünnepe volt. »A juss« vásárhelyi díszelőadása” - tudósított az

4 LÁSZLÓ Emőke: Endre Béla. Budapest, 1973. A művészettörténet kiskönyvtára, 18.; Juhász Gyula költői nyelvének szótára. Szerk.: BENKO László. Budapest, 1972. 638.

5 Vásárhelyi Reggeli Újság, 1921. ápr. 23. (A továbbiakban VRU); Magyar Nemzetőr, 1921. ápr. 24.

6 Uo.

7 Puszták Népe, 1948. ősz. 3. évf. 3. sz. 154.

8 Szegedi Napló, 1921. márc. 19.

109