A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)

TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely neves fényképészei

1927. március 10-én nyílt meg ifj. Kozó Mihály műterme a Délibáb u. (ma Petőfi) 39. szám alatt, amelyet 1930 májusáig üzemeltetett. 1931- ben már a Bercsényi u. 24. alatt várta vendégeit.

Az 1928-ban megalakult Alföldi Bizottság céljául tűzte ki Plohn József albumának megjelentetését. Újraéledni látszottak Plohn reményei, amelyet Banner János sokat hangoztatott véleménye is táplált, amely szerint a „felvételek olyan néprajzi dolgokat örökítenek meg, amelyek ma már teljesen eltűntek a vásárhelyi népéletből. ” Banner javaslatára az alábbi 20 téma került 8,5x8,5 cm-es diapozitívra:

Antropológia (Néptípusok) Régi mezőgazdaság A mai gazdálkodás A vásárhelyi tanya Pásztorkodás Állattenyésztés Halászat, vadászat Építkezés Bútorzat

Konyhaberendezés

Utenzíliák (használati eszközök)

A vásárhelyi ember szerszámai

Háziipar

Népviselet

Hímzések

Kis mesterségek

Kerámia

Népélet

Temető

Városi képek

„Ezek és hasonló képek az illető helységek önismeretének kifejezését szolgálják ” - hangoztatta dr. Imre Sándor egyetemi tanár.

A kedvező vélemények birtokában ismét a Nemzeti Múzeum igazgatójához fordult, aki szó szerint megismételte 1923-as véleményét, azzal a kiegészítéssel, hogy „váltsa meg Hódmezővásárhely városa maga költségén a lemezeket. ”

Plohn József nem vesztette el optimizmusát. 1929-ben 193 darab képét 259 pengő 50 fillérért Hódmezővásárhely városa vásárolta meg. Az egyre gyakrabban betegeskedő Plohn József ezzel már nem sokat törődött. Csendes beletörődéssel vette azt is tudomásul, hogy szinte körbekerítették műhelyét az újabb és újabb műtermek.

Snitzer Lajos műhelyét 1929 júliusában nyitotta meg az Andrássy utca 18. szám alatt. Az üzletvezető Naske Béla volt, mert Snitzer Lajos nem csak műtermében készítette ízlésesen beállított, igen jó minőségű eskü96