A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)

TANULMÁNYOK - A Móricz Zsigmond-i országjárás és Hódmezővásárhely - Szigeti János

Móricz Zsigmond kiterjedt levelezése arról tanúskodik, hogy kapcsolatban állt a helyi képzőművész kolóniával. Később ismeretségi köre egyre bővült: tanárokkal (Szathmáry Lajos, Csépke Andor), írókkal (Bibó Lajos, Kiss Lajos), újságírókkal (Szathmáry Tihamér, Fejérváry József), ügyvédekkel (Makai Ödön), művészekkel (Endre Béla). Az alföldi város szellemi tőkéje egyúttal olvasóközönségét is jelentette. Nagyon is jellemző helynevek tűnnek fel írásaiban, riportjaiban, leveleiben: majolikagyár, Fekete Sas, pusztai tanyák, vásárhelyi sétatér, Felsőkopáncs; de a személynevek is valódiak: „egy Nagy Pál nevű kisgazda”, Takaros Maczelka”, Arany János nevű cigány- prímás” stb.

Móricztól a kritikai hangvétel sem volt idegen. 1923-ban nevezetes riportjában alaposan kiteregette a gyér irodalmi érdeklődést. Egy későbbi írásában az érintettek sérelmesnek találták az ipari iskoláról szóló megállapítását.

Paku Imre (1910-1975) szerint Weisz László (1890-1945?) Andrássy utcai papír- és könyvkereskedő, lapkiadó szervezte, rendezte az 1930. április 7-i Nyugat-matinét a Városháza közgyűlési termében.* 3 A folyóiratot Gellért Oszkár, Kosztolányi Dezső, Bibó Lajos, Babits Mihály, Schöpflin Aladár mellett Móricz Zsigmond képviselte. Móricz felolvasását így őrizte meg emlékezetében Paku Imre:

„Kényelmesen elhelyezkedett karosszékében, mindkét karját megvetette a polgármesteri zöldposztós asztalon és az ő ízes-édes hangján már mondotta is novellája címét: Az ebéd. Életünk egyik nagy élménye, hogy azt tőle hallhattuk. Móricz egyszerűen, természetesen olvasott föl, kerülte a tetszetős fogásokat, ő mindent a szavak velejébe helyezett bele, szavai mézédesen peregtek ajkáról, az elbeszélés minden elemét a maga érzék-ingerlő helyére tette: a sokféle étel-ital ínycsiklandó leírása, valóságos szóbeli tálalása, foglyul ejtette hallgatóságát; a fogások orrcsiklandó szaga szinte áradt-úszott a levegőben,

a város kapcsolatának irodalma. Hódmezővásárhely, 1979. 22 p.; Varsányi Péter először 20, majd 10-15-szöri Móricz-látogatást említ, Grezsa Ferenc tizenegyszeriről szól. Utóbbi közelítette meg a legjobban. Vő. GREZSA Ferenc: Móricz Zsigmond és Hódmezővásárhely = CSMH, 1973. december 24. 10.

3 PAKU Imre: Vásárhelyi találkozások = Látóhatár, 1969. 1-2. sz. 171-178.

94