A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)
TANULMÁNYOK - Hódmezővásárhely díszpolgárai 1944 előtt - Makó Imre
Az ellenzék a belügyminiszternél megfellebbezte a határozatot, és kérte azt megsemmisíteni. A köztársasági Nagy György ügyvéd által megfogalmazott fellebbezés igyekezett kimutatni Tiszának a díszpolgárságra való teljesen érdemtelen voltát, sőt, hogy egész működésével a legsúlyosabb bizalmatlanságra szolgáltat okot, hiszen „mint a reakció szuronyokra támaszkodó ál-vitéze valósággal megakadályozta a nemzeti demokratikus fejlődést, útját állotta a népjogok kiterjesztésének”. Utaltak arra, hogy mint az országgyűlés képviselőházának elnöke 1912. június 4-én a véderőjavaslatokat - a magyar nemzetre újabb súlyos véradót hárítva - a házszabályok durva megsértésével tárgyalás nélkül megszavaztatta, május 23-án (a hazai történetírásba „vérvörös csütörtök” néven bevonult napon) az általános egyenlő, titkos választójogot békésen tüntető budapesti munkásokat és polgárokat a rendőrség véresre vagdalta, a képviselőház ellenzékét pedig rendőri és csendőri karhatalommal távolíttatta el. A fellebbezés rámutatott arra, hogy Tisza nem lehet annak a városnak a díszpolgára, melynek hatalmas többsége függetlenségi érzelmű s a munkapárt elenyészően kis csoportját képezi a polgárságnak. Ugyanakkor a közigazgatási bíróságtól is kérték a határozat megsemmisítését. Az indoklás szerint a tisztviselők és igen sok bizottsági tag nyomás alatt álltak, és csak titkos szavazás útján nyilatkozhattak volna meg őszintén. A politikai közhangulatot kiélező ügyben a válaszok nem várt gyorsasággal érkeztek meg. Sándor János belügyminiszter, Tisza sógora, a fellebbezést azzal utasította el, hogy a szükséges és törvényes alakiságok betartattak, a törvényhatósági közgyűlés egy részének érzelme pedig nem lehet mérvadó.29 A megkeresett másik fórum pedig közölte, hogy a városi törvényhatóságoknak díszpolgára ügyében hozott határozatai nem tartoznak azok közé, melyek ellen jogszabály alapján a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak helye van, minél fogva a panaszt hatáskör hiányában, érdemleges bírálat nélkül vissza kellett utasítani. A kép teljességéhez tartozik még, hogy Hódmezővásárhely után hamarosan Arad, Debrecen és Nagyvárad is bizalmat szavazott Tiszának. 29 Vásárhelyi Reggeli Újság, 1913. július 2, 18, 31, augusztus 7. 83
