A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)

TANULMÁNYOK - Hódmezővásárhely díszpolgárai 1944 előtt - Makó Imre

Az ellenzék a belügyminiszternél megfellebbezte a határozatot, és kérte azt megsemmisíteni. A köztársasági Nagy György ügyvéd által megfogalmazott fellebbezés igyekezett kimutatni Tiszának a díszpol­gárságra való teljesen érdemtelen voltát, sőt, hogy egész működésével a legsúlyosabb bizalmatlanságra szolgáltat okot, hiszen „mint a reak­ció szuronyokra támaszkodó ál-vitéze valósággal megakadályozta a nemzeti demokratikus fejlődést, útját állotta a népjogok kiterjesztésé­nek”. Utaltak arra, hogy mint az országgyűlés képviselőházának el­nöke 1912. június 4-én a véderőjavaslatokat - a magyar nemzetre újabb súlyos véradót hárítva - a házszabályok durva megsértésével tárgyalás nélkül megszavaztatta, május 23-án (a hazai történetírásba „vérvörös csütörtök” néven bevonult napon) az általános egyenlő, titkos választójogot békésen tüntető budapesti munkásokat és polgá­rokat a rendőrség véresre vagdalta, a képviselőház ellenzékét pedig rendőri és csendőri karhatalommal távolíttatta el. A fellebbezés rá­mutatott arra, hogy Tisza nem lehet annak a városnak a díszpolgára, melynek hatalmas többsége függetlenségi érzelmű s a munkapárt ele­nyészően kis csoportját képezi a polgárságnak. Ugyanakkor a közigazgatási bíróságtól is kérték a határozat meg­semmisítését. Az indoklás szerint a tisztviselők és igen sok bizottsági tag nyomás alatt álltak, és csak titkos szavazás útján nyilatkozhattak volna meg őszintén. A politikai közhangulatot kiélező ügyben a válaszok nem várt gyorsasággal érkeztek meg. Sándor János belügyminiszter, Tisza só­gora, a fellebbezést azzal utasította el, hogy a szükséges és törvényes alakiságok betartattak, a törvényhatósági közgyűlés egy részének ér­zelme pedig nem lehet mérvadó.29 A megkeresett másik fórum pedig közölte, hogy a városi törvényhatóságoknak díszpolgára ügyében ho­zott határozatai nem tartoznak azok közé, melyek ellen jogszabály alapján a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak helye van, minél fogva a panaszt hatáskör hiányában, érdemleges bírálat nélkül vissza kellett utasítani. A kép teljességéhez tartozik még, hogy Hód­mezővásárhely után hamarosan Arad, Debrecen és Nagyvárad is bi­zalmat szavazott Tiszának. 29 Vásárhelyi Reggeli Újság, 1913. július 2, 18, 31, augusztus 7. 83

Next

/
Thumbnails
Contents