A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)
TANULMÁNYOK - A hagyományos búzatermesztés technológiája Hódmezővásárhelyen a 19 század második felétől az első világháborúig - Kristó Mária
A vásárhelyi gazda és családja minden búzaszemért keményen megdolgozott. Nehéz és fáradtságos munkáéval termelte meg a búzát, az „életet”. Termésátlagok A termésátlagok mai szemmel nézve alacsonynak tűnnek, de a korabeli viszonyokat tekintve nem is olyan rosszak. Országrészenként vizsgálva az átlagterméseket azt tapasztaljuk, hogy a legmagasabb termésátlagokat a legfejlettebb dunántúli és Duna-balparti megyék produkálják. 1901 és 1905 között. Amikor az őszi búza holdankénti átlagtermése 7,01 q, a Dunántúlon 7,41 q, magasabb, mint a búzatermelésben kiemelkedő szerepet játszó Tisza-Maros szögében és a Du- na-Tisza közén, 7,10q, illetve 7,13 q.28 Az egyes tájegységek eltérő termésátlagai szerint a Dunántúl halad az élen, Az Alföld inkább az országos átlagnak megfelelő hozamokat adja. Az északon megtermelt gabona mennyisége a legkevesebb. Az alábbi táblázat a búza hódmezővásárhelyi termésátlagait tünteti fel 1879 és 1901 között, valamint 1906 és 1913 között. A polgármesteri jelentések néhány helyen még a vetést ért károk indokait is megemlíti.29 Év Őszi búza Búzaszalma Indok 1879 3,33 hl/ha 7,2 hl/ha rozsda, hőség 1880 4,1 mm/kh 7,5 mm/kh fagy, rozsda 1881 4,70 hl/kh 6 mm/kh vadvíz 1882 7 mm/kh 10 mm/kh1883 6 mm/kh 8 mm/kh1884 6 mm/kh 8-10 mm/kh28 GAÁL László: A magyar növénytermesztés múltja. Budapest, 1974. 464- 470., 5181901-523. 29 Hódmezővásárhely polgármesterének éves jelentései. 1880-1902., 1907., 1910.; A magyar Királyi Kormány 1910-1913. évi működéséről. Budapest, 1911-1915. Az mm/ha mértékegységben megadott adatokat a viszonyítás érdekében mm/kh-á számítottuk át. 64
