A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)

TANULMÁNYOK - A hagyományos búzatermesztés technológiája Hódmezővásárhelyen a 19 század második felétől az első világháborúig - Kristó Mária

kező oldalra. Ezt a mozdulatsort kellett folyamatosan végeznie. Nem sietett, rendesen nagyokat lépett. Ha sűrűn akart vetni, akkor kisebbe­ket lépett, ha ritkábban kívánta hagyni a vetést, akkor hosszabbakat lépett. Karját jól kieresztette, s így a mag már a levegőben félkör ala­kot vett föl. Karjának lendítésekor lefelé tartotta markát, majd ujjait szétvette, a magot kieresztette, hogy az egyenletesen oszoljon el. Ha a markát összeszorította, akkor a mag egyenetlenül terült el a földön. Kiss Lajos könyvéből tudjuk, hogy az ilyen vetésről azt mondták: „ Egy csomó bokréta, egy csomó parlag váltakoznak. ”8 Sok vető a vetés végén megemelte kalapját, hálát adva, s közben ezt rebegte: „Hála Istennek, vége van!”. A kézzel vetés nehéz, de szép munka volt, éppen ezért vagy maga a gazda, vagy öregbérese végezte. Ifjaknak nem engedték át e felelősségteljes feladatot, míg azok lega­lább 20-25 esztendősek nem lettek.9 A vetést a fogasolás követte, amit fogas boronával végeztek. A tö­visboronával történő fogasolás feladata a vetés elsimítása, a mag beta- karása volt. A vetést a fogasolással együtt október 5. és 25. között minden körülmény ellenére be kellett fejezni. A negyedik fázis a vetés gondozása volt. Az elvetett búza, ha jó eső érte, egy hét múlva már „ütögette a fejét”, kikelt. Télen a hó alatt megerősödött, mert a hóréteg megvédte a fagytól. A nagyobb problé­mát a hó tetején képződött jégréteg jelentette, mert így a növény „be­fulladt”. Ezt úgy igyekeztek elkerülni, hogy állatokkal ’’megtipratták” a földet, hogy a vetéslevegőt kapjon. Tavasszal az első feladat az acatolás volt. Úgy tartották, hogy „amikor az élet akkora, hogy a galamb kilátszik belőle (március vége, április eleje), akkor kitisztítják a búzát.”10 A konkolyozást főként gye­rekek, lányok végezték. Úgy vélték, a kiszurkált acatot a „bűtiszél” (böjt idején fújó szél) megszikkasztja.11 8 KISS Lajos: A szegény emberek élete. Budapest, 1981. 1. köt. 111. 9 Uo. 111. 10 Uo. 90. 11 Uo. 164. 57

Next

/
Thumbnails
Contents