A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)
TANULMÁNYOK - Endrey Gyula élete és politikai pályafutása - Földvári László
4. Történt-e intézkedés Keresztes Ferenc halálos megsebesítésé- nek ügyében? A belügyminiszter úr nem hagyta megbírálás nélkül az én hangomat. foha nem fogok arra törekedni, hogy akár a hangom, akár a felszólalásom a Belügyminiszter úrnak tessék, hanem azt fogom nézni, hogy az én meggyőződésemnek megfeleljen. ” Az 1894. június 18-iki ülésen hozzászólásában kifejtette, hogy Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szerződésünket - mely 1897. dec. 31-én lejár - tovább fenntartani nem lehet. „...Határozottan veszedelmet látunk már egyedül abban a körülményben is, hogy egy olyan nagy termelő országgal, mint Oroszország. Tíz évre kössünk kereskedelmi szerződést... Oroszországnak annyiban állhat érdekében, hogy velünk szerződést kössön, amennyiben Oroszország a saját nyersterményeinek ezzel is piacokat teremthet... Mi lesz annak következése, ha Oroszországnak megtermelése konkurenciát fog képezni nekünk itt a közös vámterületen, azokon a helyeken, amelyek kereskedelmi és vámszövetségből kifolyólag legrendesebb, legmegbízhatóbb piacot képeznek részünkre? Ez év március 12-én a t. miniszter úr azt mondotta, hogy »a magyar közgazdaság szempontjából az orosz piac igen nagy jelentőségű, mert mint a számok is mutatják, milliókról van szó, melyeket oda kiviszünk, és melyeket onnan behozunk.« Oroszországba való kivitelünk félmilliót sem tesz ki, a hozzánk való behozatal pedig valamivel többet 4 V2 milliónál... Az volna a kormány hivatása az iparügyi politika terén, hogy előbb hódítsa meg Magyarországot a magyar iparnak, és ha ez meg lesz hódítva, akkor induljon ily hódító vállalatra, de akkor sem oly kalandos útra, mint amilyen Oroszországgal kötendő kereskedelmi szerződés által fog nyílni. ” A lóversenyek fogadását (totalizator) szabályozó törvényjavaslat tárgyalása kapcsán 1894. június 28-án fejtette ki véleményét: „...lóversenyeknél a szokásos fogadásokra nézve nem a szabályozásnak, hanem a megszüntetésnek szüksége állott elő... ” 1894. november 24-én a következőket mondta felszólalásában: „A tisztelt belügyminiszter úr nagyon rosszul informált, ha azt hiszi, hogy az alkotmányjogok korlátozásával a szocialista mozgalomnak gátat vethet, mert a szocialista kérdés tulajdonképpen nem más, mint ke43
