A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)
TANULMÁNYOK - Az iskoláztatás kezdetei és az első iskolaépületek Hódmezővásárhelyen - Szigeti János
kultúra területén távlatok nyíltak. Előtérbe kerültek a világi ismeretek. Az oktatás a 17. században már zömében protestáns kézbe került. Bethlen Gábori (1613-1630) a rendek 1620. január 8-án Magyarország fejedelmévé is megválasztották. A fejedelem országgyűlési végzései kimondták, hogy a jobbágyfiakat az iskolába járásban nem szabad korlátozni, tehát megtiltotta a tanulni vágyó gyermekek iskoláztatásának akadályozását. Mária Terézia és József császár kormányzata szorgalmazta az ifjak négy évig tartó beiskolázását. A város építtette az első református és katolikus iskolákat, az iskolafenntartás terhe viszont az egyházakra nehezedett. Az oktatást a katolikusoknál legkorábban a kántor és a plébános, a reformátusoknál a lelkész, a mester, a magister, a zsidóknál a rabbi végezte. Az előbbieket erre a helytartótanács is kötelezte. A református egyház a lelkész mellett a latin nyelv és a vele kapcsolatos tárgyak tanítására rektort is alkalmazott. A debreceni kollégiumból küldték le őket a vásárhelyi partikulába. A tanintézetek élére rendszeresen külföldi egyetemeken tanult tanerőket alkalmaztak. Már a 16. században működtek nálunk „vásárhelyi mesterek”.1 A Károlyiak felkarolták az oktatást, hiszen felismerték, hogy Csongrád-vásárhelyi uradalmukba is sok kiművelt emberfőre van szükségük. Városunkban az első iskolaépületek a Szőnyi utca eleje és a városháza keleti szárnya térségében létesültek. Korábban magánházakban és parókiákban képezték a diákokat. 1774-ben a fiúkat hat osztályban tanították, beleértve a négy latin osztályt is. A leányiskola az Árpád utca nyugati végén, a tóparton állott.2 A fiúiskola három telephelyből, objektumból állott a 899% négyszögöl telken. Az elemi tanulók számára a harmadik osztályt csak később állították fel. A 18-19. század fordulóján a vásárhelyi gyermekek kétharmada nem járt iskolába, különösen ez vonatkozott a külterületekre. Az 1800-as évek legelején a katolikus egyház is változtatni kívánt ezen a helyzeten, s 1801-ben a Lágerben egy új iskolát épített a fiúk számára. 1 FUTÓ Mihály: A Hód-Mező-Vásárhelyi államilag segélyezett ev. Főgym- nasium története. Hódmezővásárhely, 1897. 34. 2 SZEREMLEI Samu: Hód-Mező-Vásárhely története. V. köt. Hódmezővásárhely, 1913. 643-647. 11