A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)

NAPLÓ - Egy tengerész naplójából - Földvári László

karja által jelzett irányba. Aggodalommal vártuk a csónak visszatértét, mely egy örökké valóságnak látszó félóra múlva következett be. Látván a csónakosok viselkedését, megértettük a szegény matróz elvesztését.

Csodálkozni azonban e szomorú eseten nem volt okunk, tudva, hogy a vízbeesés pillanatától a hajó megálltáig, a csónak megérkezéséig — sajnos - bőven volt ideje a szerencsétlennek a vízbe fulladásra. Hogy a boldogtalan nem tudott úszni, mutatja az is, hogy a visszatért matrózok kijelentése szerint a ketrecestől vízbe dobott tyúkok közül, néhányon kiszabadulván, még mindig úszkáltak, amikor a szegény matróz már nem volt található.

Borba Ive (János bácsi), a legöregebb s ebből folyólag a legokosabb félsüket matróztársunk magyarázta: »Tudjátok-e, miért és hogy fúlt a vízbe szegény France (Ferenc). Azért, mert nem tudott úszni, vagy ha tudott is, annyit sem tudott, mint egy tyúk. Ezt láthatjátok abból is, hogy a tyúkok még mindig úszkáltak, mikor ő már elmerült. Pedig a tyúk tudvalevőleg vajmi gyámoltalan úszó: rövidesen beadja a derekát s elbuggyan a vízen. Nem úgy a liba és kacsa. De tudjátok-e? Miért oly gyámoltalan a tyúk az úszás terén? Látom nem tudjátok, tehát elmondom. A tyúk úszni nem tudását egyenesen saját hallatlan méretű butaságának köszönheti. Vízbe esvén elveszti lélekjelenlétét s ijedtében nyitva felejti hátsó nyílását, melyen át a hasába tóduló víz elsüllyeszti akár a léket kapott hajót. Nem így a liba vagy kacsa.«

Alapos ismeretterjesztő előadása mély benyomást tett ránk, de mi a megdöbbenéstől fel sem ocsúdva fájó szívvel folytattuk az utat. Egész nap halotti csend uralta a hajót... ”

Nagy Imre részletes leírást adott a bikaviadalról is.

„A művelt Nyugat-Európa egyik erkölcsi szégyenfoltja a bikaviadal, melynek színhelye az aréna. Az aréna egy 60—70 méter átmérőjű körönd, melyet két egymástól másfél méterre álló, két méter magas deszka körkerítés ráz el a nézőtértől. A belső körkerítés egy lépcsővel van ellátva, melynek segítségével a viador könnyen tud menekülni a bika elöl. A két kerítés köze azért is szűk, hogy a belső kerítésen átugró bika mozgásában korlátozva legyen. A külső kerítésen kívül vannak a soronként emelkedő ülőhelyek, azok felett pedig az úri nép számára fenntartott páholyok. E kőből épült monumentális épületnek

120