A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)
NAPLÓ - Egy tengerész naplójából - Földvári László
már meg volt jogom, a két év elteltével - kapitányi vizsgára való jelentkezésre - maradtam még egy évig a hajón... ” A kapitányi vizsga letétele után Nagy Imre a Britannia nevű hajóra került másodtisztnek. A hajó Triesztből indult. „...Néhány dél-olaszországi kikötőt érintve, mintegy 150 vagon narancsot vittünk fel, majd befutva a görög Patras kikötőbe, 361 vagon mazsolával egészítettük ki rakományunkat... New Yorkban kirakván terhűnket újból rakodni kezdtünk és pedig London számára, ami engem végtelenül bántott. Ugyanis az angol törvények értelmében angol kikötőből indulva idegen alattvaló angol hajón tiszti állást nem tölthet be: állásomtól meg kell válnom... Az első és második raktárba 500 pianínót helyeztünk el, míg a harmadik számú raktárt mintegy 300 szétszedett könnyű úri kocsival raktuk meg. Födélzetünkre pedig rögtönzött istállókban 180 hizlalt s jármot sosem látott ökröt vettünk föl az egyik londoni vágóhíd számára megfelelő számú hajcsárral, takarmánnyal, ivóvízzel együtt... 1884. június elején indultunk. A La Manche csatornáig szerencsésen el is érkeztünk, itt azonban utolért bennünket, minden tengerész átka, a sokat emlegetett angol köd... Előírás szerint a sűrű ködben »holt lassan« haladtunk, két percenként leadván az előírt hosszú gőzkürtjelzést s óvatosan haladván el a szembe jövő láthatatlan gőzös csoportok között, melyek épp itt, a legkritikusabb helyen a leggyakoribbak és legsűrűbbek... Egy óra felé lehetett, midőn egy szembe jövő gőzös kürtjelzését észleltük: erre leadtuk az előírt egy rövid jelzést (saját jobbomra térek), melyet a gőzös megismételt jeléül annak, hogy megértett bennünket, s saját jobbjára fog kitérni... a következő pillanatban a szemünkbe tűnt az árbocon függő fehér lámpa s a jobb oldal zöld lámpája, a gőzös nekünk jött. Első dolga volt a hajóácsnak konstatálni a hajónkba tóduló víz magasságát. A második számú raktárban 14 láb vizet talált. A mellette lévő gépházban 5 lábnyi volt a víz. Gépészek és fűtők eszeveszetten menekültek, látva, hogy nemcsak a hajóoldal, de a két szakaszt elválasztó vízhatlan acélfal is tönkre ment. Dacára eme ritkán előforduló súlyos esetnek, hajónk csak pár nap múlva, napkeltével süllyedt el... A Belcain fedélzetén (ez a hajó süllyesztett el bennünket) érkeztünk a kikötőbe, ahol 30—41 ökör állott egy csomóban. Kisült, hogy ezek a 113
