A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)

TANULMÁNYOK - Az alföldi mezővárosok „iskolapéldája” - Baracs Gabriella

Túlnyomóan református a város lakossága, ezt Erdei különösen fontosnak tartotta, ti: a felekezeti hovatartozást.

Hódmezővásárhely a „Város és vidéke” tükrében

A „Város és vidéke” cím már a Magyar városban is szerepelt az Elmélkedés a városról „várostalan tájon" rész 3. alfejezeteként. A szerző szerint a könyvben „konkrét észlelések összegzéseiről van szó, amelyek dokumentum jellegűek, s érvényük és értékük is így értelmezendő.”® Csongrád megyét mutatja be városról-városra, s ebben a sorban második városként (Szeged után) Hódmezővásárhelyt írja le. Jellegét neve jól tükrözi: HÓD-MEZŐ-VÁSÁRHELY. Annyit jelent, mint a Hód tava melletti mezőváros.(2) Nagy területen fekszik, gazdag termőtalajú, úgynevezett „alföldi zsíros város”.

Határának nagysága 132.000 katasztrális hold, lakossága kb. 61.000 lelket számlál. így festett Hódmezővásárhely az 1940-es évek

I. felében. Létalapja a mezőgazdaság, 1940-ben a lakosság 60%-a dolgozott a mezőgazdaságban. Úri nagybirtok nem volt Vásárhelyen, annál több volt azonban a nagyobb parasztbirtok. 1945 előtt a 132 ezer holdas vásárhelyi határ az egyéni-, családi birtok közepén álló szétszórt tanyák végeláthatatlan mezője volt. Hatezer tanya volt a város határában, s a lakosság 40%-a 24 ezer ember lakott tanyán. Ezen a helyzeten lényegesen az 1945-ös földreform sem változtatott. Egész történeti fejlődésében az alföldi mezővárosok iskolapéldája, tehát éppen az, amit a neve kifejez. Ennek a várostípusnak általánosítható modellje, alaptípusa.

1945 utáni fejlődésében közrejátszó tényezők: a mezőgazdaság átszervezése, az ipartelepítés és az, hogy 10 éven keresztül megyeszékhely volt. Jellemző helye nevének egy része: a vásár. A városban megvolt a teljes bolthálózat, de még fennállottak a nyílt piaci felvásárlási formák. Évente 7 országos vásárt tartottak, ez állat- és kirakodóvásárt jelent. Az állatvásár az igás, tenyésznövendék és vágóállatok egymásközti paraszti forgalma. Itt árulták még a kapcsolatos iparcikkeket (bőr, szíj, kötél, vödör) is. a kirakodóvásáron tömegcikkeket értékesítettek: bőrárukat, ruhákat, edényeket, bútorokat. Ezt Erdei a kapitalizmus korának hazai vidéki piaci formáinak tekintette. Turista100