A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2003 (Hódmezővásárhely, 2004)
TANULMÁNYOK - A Móricz Zsigmond-i országjárás és Hódmezővásárhely - Szigeti János
[Pákozdy Ferenc] mind régi betyár-anekdoták után keresgéltek fejükben... A regényíró [Móricz Zsigmond] ...harminc éve gyűjtötte az anyagot egy betyár regényhez, amely itt játszódott a város határában. ”8 „Az Égető Eszter Móricz-jelenete - írta Grezsa Ferenc - talán a legfontosabbat emeli ki ezeknek az esztendőknek a közös eszméiből. Az Anschluss idejére transzportálja a valójában két évvel későbbi irodalmi estet, s nem véletlenül. Azért, hogy az írót a németellenes szellemi ellenállás élő lelkiismereteként ábrázolhassa. Amikor »a világnak mosolygó patriarcha maszk« egészen leolvad róla, s »komor ukrán arca« válik felismerhetővé. »A sors kopogtat. Itt van a szomszédban. S mi semmit sem csinálunk« - kiáltja. A rövid, lényegre csupaszított mondatok mint puskaropogás. A veszélytudat mégse lehet bénaság, hanem tevékenység. Programmá formálódik: »Értessük meg az utolsó percben az értelmiséggel, hogy a népben építse bunkeréit.« A hódmezővásárhelyi Tanyai Tanulók Otthonában, a kelet-európai betyárvilág ábrázolásában, az alulról nézett történelemben. A megmaradás horgonyai csak »a nép mély tengerében« kapaszkodhatnak meg: folklórban, régi magyar kultúrában, népi irodalomban, Bartókék zenéjében. ”9 s NÉMETH László: Égető Eszter. Budapest, 1965. 472-473. 9 GREZSA Ferenc: Móricz Zsigmond és Németh László kapcsolatáról = Tiszatáj, 1979. 7. sz. 12. 96