A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)

TANULMÁNYOK - Szigeti János: A vásárhelyi izraelita népiskola a vallás, a tudomány és a kultúra szolgálatában

őket? Zsidó származású nevezetes magyarok arcképcsarnoka” című könyvében megemlíti Balassa Ármin író, Balassa József újságíró, Fehér Poldi prímás, Kallós Ede szobrász, Ormos Ede újságíró és a Wodianer-nyomdászcsalád nevét. Egy-két mondatot szentel életművük bemutatására. Születésük helyéről érthetően nem esik szó benne. Bona Gábor „Az 1848-49-es honvédsereg zsidó születésű tisztjei”-ről értekezik.9

Tanulmányom, egyelőre a teljesség igénye nélkül, dolgozza fel városunk zsidó szellemi örökségét. Arra a kényes kérdésre kerestem a választ, hogy a jeles vásárhelyiek oeuvre-je egyáltalán szétválasztható-e a város művelődéstörténetétől, vagy a magyar kultúrától. A válasz nem késhet: nemcsak együttélésről, asszimilációról, integrálódásról eshet szó.

Tradícióink elválaszthatatlanok a nemzeti jellegtől. Zsidó vallású magyar állampolgárok életútját mutatjuk be, akik ezer szállal kapcsolódtak a hazához, és ősi identitásukat sem tagadták meg.

A magyarság úgy él a köztudatban, hogy befogadó nemzet, toleráns a másság iránt. Történelmünk keserű tanulsága, hogy mégis akadt az ellenkezőjére példa.

Karsai László professzor a Holokauszttal kapcsolatban a dán zsidók megmeneküléséről is szól, s megállapítja: „A dánok zsidó vallású állampolgáraik üldözését saját nemzeti hagyományaik elleni támadásnak fogták fel. A zsidók elleni támadást a dán demokrácia ellen intézett agressziónak tekintették. A dánok úgy gondolták, és úgy gondolják, hogy a dán hazafiság demokratikus és szabadságszerető hagyományokon alapul. Nem azért védték meg a zsidókat, mintha különösképpen szerették volna őket, hanem azért, mert saját hazájukat, saját értékrendjüket védték akkor, amikor a zsidókat mentették.10

írásomban felelevenítettem az egykori zsidóiskola mozgalmas időszakát. Tettem ezt azért, mert a tudomány és a művészet jó alapokra épült, s ebben nem kis szerep jutott a zsidó vallásközösséggel össze1 SCHEIBER Sándor: Folklór és tárgytörténet. Budapest : Makkabi, 1996. 1009-1076.; REMÉNYI GYENES István: Ismerjük őket? Budapest : Ex Libris, 1995.; BONA Gábor: Az 1848^19-es honvédsereg zsidó születésű tisztjei = Múlt és Jövő, 1998. 1. sz. 59-87.

1(1 KARSAI László: Holokauszt. Budapest: Pannonica, 2001.

47