A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)
TANULMÁNYOK - Földvári László: A függöny legördült. Hódmezővásárhely színháztörténetének utolsó évtizede, 1947-1957
FÖLDVÁRI LÁSZLÓ A FÜGGÖNY LEGÖRDÜLT Hódmezővásárhely színháztörténetének utolsó évtizede 1947-1957 A Nyári Színkör utolsó évei 1947. november 10-én Herczeg Ferenc Hattyú című darabjának makói bemutatását követően Osváth Béla, a társulat igazgatója két vendégművész, Somlay Artur és Romváry Gertrúd társaságában felült a budapesti vonatra, s elhagyta társulatát, de nem lett bukott igazgató. Kitartását, fanatizmusát, hozzáértését a szakemberek elismerték, és nagyra becsülték. Ezt bizonyítja, hogy Major Tamás a Nemzeti Színházba maga mellé vette segédrendezőnek. A Vásárhelyre visszatért társulatnak Haller Sándor lett a vezetője, aki azonnal megkezdte a téli szezon szervezését. Egész hétre megkapta a várostól a Fekete Sas dísztermét. Novemer 15-én gyér közönség előtt mutatták be a Taxis gavallér című vígjátékot. A főszerepet Simor Erzsi játszotta, aki messze nem azt nyújtotta, amire képes. Csupán Fehér Tibor, Osváth László, Cserényi Béla és a zongorista Lusztig Imre mutatott elfogadható teljesítményt. A Sas felújítása miatt egy hónappal később mutatták be János Vitézt. Haller Sándor (János vitéz) és Bogár Gizi (nagymama) nyújtott emlékezete alakítást. Karácsonykor az Aranysárga falevél és a Viktória című operett, december 30-án pedig a Nótás kapitány került színre. A politikai csatározások a színházat sem kerülték el. A Vásárhely Népe (MKP lapja) december 31-i száma arról tudósított, hogy az FKGP elnöke, Fejes István rútul becsapta Haller Sándort, mert arról biztosította, hogy a vásárhelyi gazdatársadalom több száz bérletet fog venni, s most - nyilván központi sugallatra - kiderült, nincs szándékukban fizetni. Ez annyira elkeserített Haller Sándort, hogy el akarta hagyni a várost. „Azt üzenjük Haller Sándornak, ne hagyja el a várost, mert mi (MKP) kiépítjük az erős, tiszta demokrácia sajtóját, irodalmi és művészeti ágait..., fölrázzuk ezt a várost, melyre nem engedjük rásütni a szabotálás és demokrácia ellenség bélyegét... ” 75
