A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)

TANULMÁNYOK - Makó Imre: Huszárlaktanya a Serházban

sal, hogy sem a közös hadsereg, sem a m. kir. honvédség csapatainak elhelyezési viszonyai nem engedik meg azt, hogy a Debrecenbe vezényelt század helyett ide más csapatot helyezhessenek át.65

A világoskék öltözékü Vilmos-huszárok távozásával így végleg lezárult egy korszak Vásárhelyen. A mindössze 15 évet megélt helyőrség, amely végső soron a helyi társadalom összefogásának köszönhette létét, színfoltot jelentett a város életében, és akként jelenik meg annak történelmében is. Az egykoron itt állomásozott huszárok emlékét mára csupán időtálló kaszárnyájuk őrzi, melyet négy emberöltő távlatából is sokan még huszárlaktanyaként említenek. De rájuk utal annak utcája is. Nevét még a lovas katonaság ittléte alatt kapta, a napóleoni háborúk legendás óbestere, Simonyi József huszár ezredes után.

Felhasznált irodalom

SZEREMLEI Samu: Hód-Mező-Vásárhely története III-V. (Hmvhely, 1907, 1911, 1913)

Hódmezővásárhely története II. (szerk.: KOVÁCS István - KRUZSLICZ István Gábor - SZIGETI János, Hmvhely, 1993)

A magyar huszár. A magyar lovaskatona ezer évének története, (szerk.: AJTAY Endre - PÉCZELY László - REÉ László, Bp„ 1936)

BODNÁR Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből VII., Szeged, 1983)

HERCZEG Mihály: Az uradalom épületei Hódmezővásárhelyen (Hmvhely, 1998)

65 Uo. 1901. aug. 1.

42