A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)
TANULMÁNYOK - Makó Imre: Huszárlaktanya a Serházban
készül gyakorlótér és lövölde, lovassági keretet Vásárhelyre nem oszthat be. Megígérte viszont, hogy sikeres vétel esetén, vagy ha kibérlik a szigeti birtokot, a város két keret honvédlovasságot is kaphat.19 A képviselőház még 1873. február 3-án elfogadta a Baját és Hódmezővásárhelyt törvényhatósági jogú várossá nyilvánító törvényt. Az országgyűlési vitában kulcskérdés volt, hogy a város mielőbb szerezze meg a kisebb királyi haszonvételeket, melyeket az 1848. évi törvények a földbirtokosok kezén hagytak. A kérdés rendezésére a város bizottságot küldött ki. A gr. Károlyi Györggyel végül megkötött egyezség értelmében az 1874. évvel az uradalmi regálék és ezekkel kapcsolatos jogok, uradalmi épületek, telkek és kevés föld - 28 éven át évi 6% kamat fizetése mellett - 430 ezer osztrák értékű forint vételárért a város tulajdonába kerültek.20 A város önállóvá válása, és az uradalmi épületek közt a serház megszerzése az előtte levő 12 hold térrel, új lehetőségeket és lendületet adott a kaszárnyaügynek. Az impozáns méretű, akkori időkben modernnek számító serházat 1804-1809-ben emeltette gr. Károlyi József özvegye. A klasszicista stílusú, egyemeletes, bolthajtásos, végig alápincézett főépület hossza 170 méter, szélessége 14 méter, a tetejét eredetileg zsindellyel fedték. A 60 akós és 40 akós vörösréz kazánokban évente 1800-1900 hordó sört, és hat, egyenként 560 literes üstben gabonából pálinkát főztek. A házban volt a serfőzőmester lakása és a legények szobája. A hatalmas udvar lenyúlt a Kistó-érig és erős téglafal vette körül. A főépülettel párhuzamosan helyezték el a két ököristállót, melyekben 32-32 ökröt tartottak a malmok és a vízfelnyomó szivattyú hajtására. A pincéből két alagút vezetett a Kistó-ér partjára, ahonnan a hűtővizet nyerték. A serházat később haszonbérbeadással működtették, 1858-tól 1864-ig 12 ezer forint volt az évi bére a benne levő összes felszereléssel együtt. 1881-ben az épület keleti felében helyezték el a városi kórházat. Balogi Soma bizottsági tag indítványa nyomán a törvényhatósági bizottság az 1874. február 13-i közgyűlésén kimondta, hogy a serházat l9CSML HLT.ü.jkv. 1382, 1525/1873. 20CSML HL Th. biz. közgy. jkv. 271/1873. 22
