A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)

TANULMÁNYOK - Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely iparának története 1962 és 1970 között

nyomán alakult ki, és a munkafegyelem helyenkénti lazasága. Az iparban és az építőiparban 1969 után lezárult a munkaidő csökkentés. 1970-ben az egy foglalkoztatottra jutó termelés 8,1%-kal, 1971-ben 7,1%-kal, 1972-ben 6,5%-kal nőtt. Csökkent a munkaerő vándorlás.20 A város ipara az új gazdasági mechanizmus bevezetése után Az 1968 januárjában bevezetett új gazdaságirányítási rendszer ha­tására már az első évben fokozódott a vállalati gazdálkodás hatékony­sága és a termelés jobban igazodott a szükségletekhez. Az átállás nem zavarta az ipari termelés ütemességét és megfelelő volt a kapacitás kihasználása. A megkezdett nagy beruházások jó ütemben haladtak. Az 1960-as évek második felétől - ahogy az egész ország - Hódme­zővásárhely is egyre inkább áttért az intenzív iparfejlesztésre, mely feltételezte a munka termelékenységének, s a termelés volumenének a növekedését, az áruszerkezet korszerűsödését. Ügyelni kellett a piaci kereslet és a gazdaságos termelés kedvezőbb összhangjának a megte­remtésére. Az intenzív iparfejlesztés megkövetelte a műszaki fejlesz­tés színvonalának emelését. Mindez a termékek minőségjavulását, a vállalati export tevékenység fokozódását biztosította. 1969-ben a Csongrád megyei Pártbizottság állásfoglalásában az év gazdaságpolitikai feladatairól hangsúlyozta: számolni kell azzal a ténnyel, hogy szűkültek a munkaerőforrások, s a szakmunkásképzést összhangba kell hozni a szakmunkáskereslettel. Néhány változás be­következett a vállalatok életében: a Majolikagyár 1969. január 1-jétől tért át a 44 órás munkahétre, így kéthetente szabad maradt a szombat. Több új gyártmánnyal szerepeltek ez évben bel- és külföldi piacon. Erre néhány példa: új fazonú kerti virágtál, mokkás készlet, 70 cm magas padlóvázák. Sopronban új elárusító helyet nyitottak. Február végén részt vettek a frankfurti árubemutatón. 1969 decemberében elkészült a METRIPOND Mérleggyár új üzemcsarnoka, ahol korszerű feltételeket teremtettek a finommechani­20 Az 1968-ban és 1969-ben lebonyolított munkaidő-csökkentés következté­ben az iparban hét, az építőiparban kilenc százalékkal csökkent az egy munkás által teljesített munkaórák száma. Uo. 97.o. 126

Next

/
Thumbnails
Contents